|
|
 |
|
 |
Magyarországi kisebbségek
|
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - A romániai
magyar kisebbség helyzetének súlyosbodása következtében a
magyarországi magyarok fogékonyabbá váltak a kisebbségi sors és
annak nehézségei iránt. Ez vonatkozik a közvéleményre is. Például
az erdélyi magyar temetők megszüntetésének fényében annak a mélyebb
megértésére, hogy mit jelent a magyarországi zsidó közösségek
számára a hajdani zsidó temetők eltűnése. De vonatkozik a
politikai-közjogi életre is. Itt a legfontosabb példa a készülő
nemzetiségi törvény, amelynek az aktív kisebbségvédelmi politika
alapelveit, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait kell
rögzítenie.
Mind a cigány, mind a zsidó közösségben eltérő nézetek láttak
napvilágot arról, hogy a közösség tagjai akarják-e a nemzetiséggé
nyilvánítást.
Ma fejeződik be Zevelon Hammer izraeli vallásügyi miniszter négy
napos magyarországi látogatása. Az Állami Egyházügyi Hivatal
meghívására Budapestre érkezett izraeli miniszter tegnap
találkozott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület képviselőivel. A
megbeszélés középpontjában az a magyarországi zsidóság számára ma
aktuális kérdés állt, hogy vallásról vagy nemzetiségről van-e szó a
zsidóság esetében?
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület álláspontja az, hogy a
nemzetiségi törvény elfogadása esetén a zsidóság is élhetne a
nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokkal, de ezt kötelező
érvénnyel senkire nem lehet alkalmazni - amit egyébként a
törvénytervezet nem is tartalmaz.
A Zevelon Hammerrel folytatott tegnapi megbeszélés során a
nemzetiségi gondolatot hangsúlyozták. A közvetlen cél egy általános
iskola alapítása lenne. Ha a magyarországi zsidóság az úgynevezett
bevett nemzetiségek közé tartozhat, nemzetiségi iskolát nyithat,
mindazzal a joggal és támogatással, amely a nemzetiségi iskoláknak
kijár. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|