|
|
|
|
MSZMP KB állásfoglalása
|
Köln, 1989. február 11. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint várható volt, megtalálta azt a definíciót az 1956-os eseményekre, amellyel a testület és a párt tagjai többé-kevésbé valamennyien meg tudnak barátkozni, amelyet az MSZMP sorain belül senki nem fog sértőnek tartani, és az, akinek eltérő véleménye van, finom gesztusokkal is elhatárolhatja magát a KB döntésétől. Ma a budapesti pártvezetés állásfoglalásához Romhányi István fűz kommentárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nem volt választása, döntenie kellett, egységet kellett demonstrálnia. A vezetés iránti bizalom hiánya, a külgazdasági gondok egyaránt megkövetelték, hogy cselekvőképes egységként lépjen fel. Pozsgay Imre a messzemenő gazdasági, politikai és társadalmi reformok elsőszámú exponense két héttel ezelőtt világszerte nagy visszhangot keltett azzal a kijelentésével, hogy a párt által megbízott történész bizottság népfelkelésként értékeli 1956-ot. Politikum volt, hogy nem várta ki a tudósok állásfoglalását és az is, ahogy az államminiszter kijelentéseire a pártvezető és a kormány elnöke reagált. Pozsgay Imre fellépésében Grósz Károly nyilvánvalóan kihívást látott, amire gyorsan akart reagálni. A ma délután elfogadott formula nem teszi magáévá 1956 Pozsgay-féle értékelését. De azt sem lehet állítani, hogy ennek szögesen ellentmond. A kompromisszum, úgy tűnik, inkább a kizárólag ellenforradalmat emlegető és eddig elsősorban Berecz János által képviselt álláspont rovására jött létre. Hiszen eddig csakis ez felelt meg a párt irányvonalának. Az árnyaltabb értékelés elfogadtatása tehát Pozsgay Imre nevéhez fűződik. Ha a kikényszerített kompromisszum gyengítené az államminiszter párton belüli pozícióját, aligha árthat tekintélyének a pártkívüli többség szemében. Ő megtette a magáét, indítványát a reformerek megszavazták, a maradiak leszavazták. A maradiak, akikről Kádár János leválasztása óta hallani is alig lehetett, egyre inkább magukra maradnak. A Grósz Károly által is vehemensen szorgalmazott szerkezetváltást kétszeresen is hátráltatják, politikai tisztségük révén, és munkahelyükön is. Első számú exponensük, Berecz János most, úgy tűnik, együttműködést próbál kialakítani Pozsgay Imrével, hogy visszanyerje azt, amit két évvel ezelőtt az írókkal és a szellemi ellenzékkel vívott harcában a közvélemény szemében elveszített. Átpártolása akkor is gyengíti a visszahúzó erőket, ha esetleg csupán taktikai jellegű. Az utóbbi két nap magyar vonatkozású moszkvai jelentései arra engednek következtetni, hogy a szovjet vezetés jóindulattal van a magyar reformerek iránt. A történelmi tévedések és bűnök felfedése, bevallása továbbra is tápot ad majd a közelmúltról folyó vitának, amely Magyarországon ma csupán a Központi Bizottságon belül zárult le. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|