|
|
|
|
Gyülekezési törvény
|
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Független szervezetek képviselői beadvánnyal fordultak az Országgyűléshez. Változtassák meg a gyülekezési törvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy a Parlament épülete előtt demonstrációt lehessen tartani. A beadványt elküldték a Magyar Távirati Irodának, amely azonban a szöveg csonkított változatát hozta nyilvánosságra. Most közöljük a hiteles, eredeti szöveget: "Állampolgári kezdeményezés az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa módosítása tárgyában. Tisztelt Országgyűlési Alulírottak, demokratikus független szervezetek képviselői, arra kérjük az Tisztelt Országgyűlést, hogy módosítsa az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa szövegét. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy véleményünk szerint a törvény jelen formájában abszurd, betarthatatlan, és sérti a nemzet önérzetét. A hivatkozott törvény így szól: Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén - Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza - tilos. A rendelkezés abszurd, hiszen előírása alapján a rendőrségnek be kellene tiltania, majd feloszlatnia például az augusztus 20 -iki tisztavatásokat, az őrségváltásra, vagy külföldi vendég fogadására összegyűlteket. A törvény ugyanis - nagyon helyesen - nem tesz különbséget állami és társadalmi rendezvény között. Elfogadhatatlannak tartjuk a rendelkezést azért is, mert lehetetlenné teszi, hogy állampolgárok békés demonstrációval kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés, vagy a kormány munkájáról. Elfogadjuk általános demokratikus alapelvként, hogy a népképviselet munkáját nem lehet akadályozni. Megítélésünk szerint azonban a békés demonstrációk megfogalmazta társadalmi akarat a képviselőket nem akadályozza, hanem éppenséggel segíti munkájukban, a tájékozódásban. Az Országgyűlés munkájának zavartalanságát úgy is biztosítani lehet, hogy a szimbolikus parlamenti mérföldet, melyen belül a tüntetők nem közelíthetik meg az Országház épületét, nem az egész Kossuth térre és a rakpart egy szakaszára mondják ki, hanem csak a Kossuth tér körülbelül egyharmadát lefoglaló aszfaltsávra, az Országház valóban közvetlen környékére. Betarthatatlannak, és a nemzeti önérzetet sértőnek tartjuk az előírást továbbá azért is, mert például március 15-ikén, nemzeti ünnepünkkor tiltja, hogy egy szál virágot, koszorút elhelyezzünk Kossuth Lajos szobránál, hogy megemlékezzünk demokratikus forradalmainkról. Különösen aggályos ez most, hogy a március 15-iki független megemlékezést szervezzük. Körülbelül 50-100 ezres tömegre számítunk az ezévi megemlékezésekkor, és természetesen a már évtizede hagyományos útvonalat kívánjuk bejárni - Petőfi-szobor, Batthyány emlékmécses, Kossuth-szobor, Bem apó szobra és végül Kölcsey-szobor. Lehetetlenség ebből a sorból kihagyni a Kossuth-szobrot. Súlyos kárt okozna a demokratizálódás ügyének, ha emiatt a rendőrség betiltaná vagy feloszlatná a független megemlékezést. Már pedig ha a paragrafus érvényben marad, ezt kell tennie. Független demokratikus szervezeteink többször hangot adtak alapelvünknek. Munkájuk során is ezt bizonyították. Békés, törvényes eszközökkel küzdünk a demokratikus Magyarországért. Éppen ezért kérjük a Tisztelt Országgyűlést, változtassa meg, illetve egészítse ki az említett törvényhelyet olyan értelemben, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk, megemlékezések feltételeit egyidejűleg biztosítsa. Kelt Budapesten, 1989. február 6-ikán. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nevében Vígh Károly, a Fidesz nevében Rockenbauer Zoltán, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében Pártay Tivadar, a Magyar Demokrata Fórum nevében Csoóri Sándor, és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Solt Ottília" - írták alá. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|