|
|
 |
|
 |
Aknaveszély Afganisztánban
|
(Csipán Tibor)
München, 1989. február 3. (SZER, A mai nap)
A szovjet csapatok folytatják kivonulásukat Afganisztánból és
sajnos nem viszik magukkal azt a több millió aknát, amelyet 9 év
alatt szórtak szét. Ezek a nagy kiterjedésű aknamezők rendkívül
veszélyesek a hazatérő menekültekre nézve, annál is inkább, mert a
szovjet haderő nem adott tájékoztatást arról, hogy hol telepítettek
aknákat.
Ezt a veszélyt van hivatva csökkenteni a ENSZ Menekültügyi
Bizottságának a kezdeményezése, amelyről washingtoni munkatársunk
számol be hallgatóinknak:
- Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kérésére az Egyesült Államok
szakértő csoportot küldött Pakisztánba. Ez a szakértő csoport a
határ közelében élő több millió afgán menekült közül százakat fog
kiképezni arra, hogy miként lehet hazatérésük esetén falvakat és a
termőföldeket aknátlanítani.
Mint ismeretes, a szovjet megszállók több millió aknát szórtak szét
az országban, és katonai szakértők szerint különösen a műanyag
szerkezetekbe rejtett aknák felderítése jelent még a szakértők
számára is komoly feladatot.
Washington a 30 katonai szakértőből álló csoportot a világszervezet
emberbaráti és gazdasági segélykoordinátorának a kérésére küldte
Pakisztánba. A csoport a szovjet kivonulás után még hat hónapig
marad a menekülttáborokban, és szervezetileg integrálódik az ENSZ
ott működő intézményeibe.
A csoport feladata, hogy a menekülteket felkészítse az
elaknásításból fakadó veszélyekre, és hogy kioktassa a
hazatérőket: miként lehet hatástalanítani a robbanószerkezeteket.
Az amerikai szakértők nem léphetnek be Afganisztán területére,
kiképző tevékenységüket csak a menekülttáborokban folytathatják. A
csoport indításának bejelentésével egy időben az amerikai
külügyminisztérium újra elítélte a Szovjetunió afganisztáni
atrocitásait. A külügy szóvivője szerint a visszavonuló szovjet
csapatok példátlan pusztítást végeznek az országban.
A kivonulás határidejének közeledtével egyre több újságíró és
operatőr merészkedik be Afganisztánba, és itt nálunk megütközést
keltettek azok a felvételek, melyek az elaknásítás következményeit
mutatták be a televízióban.
A mindenféle rendszer nélkül szanaszét szórt aknák már eddig több
ezer polgári személyt öltek meg. Önkéntes nemzetközi orvoscsoportok
pedig most külön ellátó hálózatot próbálnak létesíteni a karjukat,
lábukat vesztett gyermekek művégtagokkal való ellátására.
Nemzetközi katonai szakértők szerint a szovjet megszállók az elmúlt
9 évben mintegy 30 millió aknát szórtak szét Afganisztánban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a munkatársai attól tartanak,
hogy az elaknásítás miatt a négy-négy és félmillió menekült java a
szovjet kivonulás után sem mer majd visszatérni hazájába.
Az amerikai szakértő csoport által indítandó kiképző-program a
menekülteket éppen az elaknásításból származó veszélyek
elkerülésére akarja felkészíteni, emellett olyan kisebb egységeket
próbálnak létrehozni, melyek a hazatérés után a falvakban és a
szántóföldeken képesek lesznek ellátni az aknaszedés feladatát. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|