|
|
|
|
Levelek a Központi Bizottsághoz (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - A májusi pártértekezlet óta mintegy kilencezer levél érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezek tartalma az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Míg korábban többségben voltak az egyéni kérelmek, panaszok, addig mostanában egyre többen fejtik ki véleményüket a politikáról, a feszítő társadalmi és gazdasági jelenségekről - mondotta az MTI munkatársának Lajtos István, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának munkatársa, aki a KB-hoz érkezett levelekkel foglalkozik.
Elmondta, hogy az írásokból a közhangulat folyamatos romlására lehet következtetni. Sokan úgy gondolják, hogy a már-már elveszni látszó bizalmat a hatalommal való visszaélés, a korrupció, a jogtalan előnyszerzés elleni könyörtelen fellépéssel lehet csak visszaszerezni. A levelek egy részének hangneme követelő, esetenként agresszív, mindent bíráló. A levélírók egy része lekicsinyli az elért eredményeket, tévedésnek minősíti az eddig megtett szocialista utat. A Központi Bizottsághoz érkezett valamennyi írást számítógéppel dolgozzák fel. A nyilvántartásban 75 ezer levél szerepel. Ezeket témák szerint csoportosítják. Korábban negyedévenként, az utóbbi időben pedig már havonta készítenek összegzést, de a jövőben valószínűleg még gyakrabban gyűjtik majd össze az észrevételeket a legfelső vezetés számára. A párt főtitkárához és a KB titkáraihoz írt leveleket a címzettek is kézhez kapják. Természetesen minden levélre válaszolnak, s amelyek nem a KB hatáskörébe tartoznak, azokat az illetékesekhez továbbítják. A pártpolitikai osztályon kérésre személyesen is fogadják a panaszosokat, s ha szükséges, akkor vizsgálatot kezdeményeznek. Kapcsolatban állnak a Minisztertanács panaszirodájával, a SZOT jogsegélyszolgálatával és a Hazafias Népfront illetékesével is. Lajtos István kiemelte, hogy sokan kérnek segítséget például lakásproblémájuk megoldásához. Az ilyen kérelmeket megküldik a tanácsoknak, hogy ott vizsgálják ki azok megalapozottságát. Ez természetesen nem jelenthet előnyt a lakáshoz jutáshoz. Az utóbbi időben többen azért fordulnak a KB-hoz, mert megkapták ugyan a lakást, de nem tudják kifizetni. Segítséget ebben az esetben sem tudnak nyújtani, de ez már politikai jelzést is jelent a lakásárak elszabadulásáról, illetve a lakosság fizetőképességének csökkenéséről. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 22:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Levelek a Központi Bizottsághoz (2. rész)
|
Lajtos István szólt arról is, hogy évente mintegy 300-400 névtelen levél érkezik. Ezekkel hivatalosan nem foglalkoznak, de a nem személyes jellegű, általános tapasztalatokat mindenképp figyelembe veszik. Mint mondta, sajnos tudomásul kell venni: ma még nem olyan a társadalmi háttér, hogy az emberek minden esetben nyugodtan le mernék írni véleményüket. Amíg fel nem oldódnak ezek a félelmek, addig lesznek még névtelen levelek. Ezekre azért is oda kell figyelni, mert számos nagyobb horderejű ügyről az első jelzések névtelenül érkeznek. Ilyen volt például a Hajdú-Bihar megyei KISZ-vezetők esete. A KB munkatársa rámutatott, hogy a közösséget foglalkoztató esetekben mindenképp érdemes levelet írni. A legfrissebb példa erre az 1956 értékelésével kapcsolatban érkezett több száz levél, amivel már a Központi Bizottság ülése is foglalkozott. Az észrevételek alapján a pártpolitikai osztály jelezte elsőként a vezetésnek, hogy a Budapest-Bécs világkiállításból hasonló politikai kérdés lehet, mint Bős-Nagymarosból. Valószínűleg ez a jelzés is közrejátszott abban, hogy a világkiállítással a közeljövőben kétszer is foglalkozik az Országgyűlés - mondta befejezésül Lajtos István. (MTI)
1989. február 15., szerda 22:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|