|
|
|
|
Közös Piac - vita a forrásadó körül
|
Brüsszel, 1989. február 15. szerda (MTI-Reuter,AP-DJ,VWD) A közöspiaci pénzügyminiszterek többsége az egységes forrásadó bevezetése mellett foglalt állást brüsszeli tanácskozásán. De mert adóügyekben az EGK-tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk, és többen ellenzik a javaslatot, a forrásadó bevezetésének kérdését valószínűleg az állam- és kormányfők júniusi madridi értekezlete elé fogják terjeszteni.
Mint ismeretes, az Európai Közösségek Bizottsága francia kezdeményezre a múlt héten javasolta, hogy az egységes piac 1992-re tervezett léterhozásáig EGK-szerte vezessenek be azonos mértékű, 15 százalékos forrásadót a különböző befektetésekből származó kamatjövedelmekre, így többek között bankbetétekre, a rögzített kamatozású értékpapírtokra. Az intézkedés célja az lenne, hogy megakadályozzák az adócsalásokat, a tőke ,,adóparadicsomokba,, való menekülését. A bizottság tervezetét ellenzi Nagy-Britannia, Luxemburg, Hollandia. Luxemburg - ahol 120 bank müködik, szigorúan betartják banktitkot, az adóterhek csekélyek- , azért ellenzi a javaslatot, mert úgy ítéli meg, hogy bevezetése az ország vezető gazdasági ágát fenyegeti. A banktitkot a javaslatnak az része sértené, amely közeli együttmüködést irányoz elő az adóhatóságokkal adócsalás gyanúja esetén. Hollandia viszont még szigorúbb szabályozást követel: szerinte a bankoknak automatikusan jelentést kellene tenni az adóhatóságoknak ügyfelük kamatjövedelméről. Az NSZK támogatja a forrásadót, de túlzottnak tartja annak mértékét és csak 10 százalékot tart reálisnak. Nagy-Britannia azért ellenzi a forrásadót, mert ,,elűzné a tőkét Európából, s az a tengerentúlra menekülne,,. A javaslattevő Franciaország, ahol magas adók sújtják a befektetésekből származó jövedelmeket, váltig hangoztatja, hogy az egységes piac megteremtését megfelelő adóintézekedéseknek kellene kísérniük. +++
1989. február 15., szerda 11:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|