|
|
|
|
Országos szójatermelési tanácskozás
|
1989. február 15., kedd - Országos szójatermelési tanácskozás kezdődött szerdán Harkányban. A kétnapos eszmecserét a hazai szójatermelés szakmai gazdája, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szervezte azzal a céllal, hogy felmérjék az új növényi kultúra helyzetét, megvitassák jövőjét. A tanácskozás munkájában csehszlovákiai, jugoszláviai, NSZK-beli és osztrák szakemberek is részt vesznek.
Az elmúlt évben - mint Kiss József, a Bólyi Kombinát vezérigazgatója megnyitójában elmondta - hazánkban minden eddiginél nagyobb területről - kereken 65 ezer hektárról - takarították be a szójatermést a nagyüzemek, mégpedig hektáronkénti 1,7 tonnát. A szélsőséges időjárási körülmények között ez jó eredménynek számít, kiváltképpen, ha más növények terméshozamával hasonlítják össze. A szója aszálytűrő képességét bizonyítja, hogy például a bólyi kombinát kukoricatábláin 40 százalékos, a szójaföldeken viszont csak 15-20 százalékos kiesést okozott a szárazság. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes emlékeztette a gazdasági vezetőket arra, hogy éveken át olcsóbb volt szóját importálni, mint itthon megtermelni, s gyakorlatilag a magyar gabonaexport bevételéből finanszírozhatták az amerikai szójadara költségeit. Az utóbbi időben gyökeresen megváltozott a helyzet. 1986-ban egy tonna szója még 186 dollárba került, napjainkra azonban megduplázódott az ára: az 1989-es importszerződés már 350 dolláros árral számol. A MÉM azért hirdette meg a fehérjeprogramot, hogy mérsékelni lehessen a szójabehozatal évről évre növekvő pénzügyi terheit. A program eredményesnek bizonyult. A szója termőterülete az utóbbi években csaknem háromszorosára nőtt, termelésével ma már 300 mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik. Az idén további tíz százalékkal bővül a termőterület. A fehérjenövények - köztük a szója - 1989. január elsején szabadáras termékek lettek, a hatóságok csupán a legalacsonyabb árat rögzítették. Ennek kapcsán a miniszterhelyettes felhívta a figyelmet: a felvásárló vállalatok - a jelek szerint - nem követik az ármozgást, emiatt kemény áralkura kerülhet sor a termelők és a kereskedők között. (MTI)
1989. február 15., szerda 15:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|