|
|
 |
|
 |
Tulajdonos kerestetik 3.
|
A tulajdonformák egyenjogúsításával, a cégtípusok gazdag
választékával elhárulnak az akadályok a többszektorú gazdaság
fejlődése, az állami, a szövetkezeti, a magátőke sokoldalú
együttműködése útjából. Az új társasági formák korszerű, európai
színvonalú kereteket teremtenek az állami vállalatok, a
szövetkezetek, a magánszemélyek vállalkozásaihoz.
alc. Emóciók és rációk
A működési formát választják, az igazgatót kinevezik,
tulajdonossá pedig sajátos módon lesz az ember és a szervezet.
Külső gazdasági piaci hatások a meghatározók, s nem automatikusan a
pénz, az értékpapír, a tőke tesz tulajdonossá. Vegyük például a
hazai kistőkést, a meszekot. Nem éppen ideális tulajdonos. Üzleti
hasznát a gazdaságból kivonja, elkölti, feléli, elutazza,
vagyontárgyakba fekteti. Híradástechnikai cikkekben,
kocsitípusokban, lakberendezésben, hétvégi házban, amennyiben
teheti, a nyugati mintát követi, de a gazdaság felszereltsége
messze elmarad a kor színvonalától. A piaci hatásokra maga is
érzéketlen, a nagy szervezetekkel többnyire szimbiózisban él. Üzleti
kapcsolataiban mint vevő leleményes, mint eladó fölényes. Tanult a
nagyoktól? Nem, a piaci hatások, a gazdasági feltételek, a bizalom
hiánya hasonlóak. A magánvállalkozó - legyen iparos, panziós, butikos
vagy háztáji gazda - egy dologban vérbeli tulaj: fogja a forintot.
Igaz, nála nincs is pántlikázva: a termelési pénz és a
magánjövedelem egyre megy.
A pénz tőkévé, a személy, a szervezet valós tulajdonossá csak
megfelelő társadalmi, gazdasági, piaci feltételek között válik. Az
átfogó reformok egyebek között a tulajdonlás kedvező feltételeinek
megteremtését szolgálják. A piacgazdaság kiépítése, az import
liberalizálása, a versenyfeltételek kialakítása ebbe az irányba
mutat. Így tulajdonos és gondos gazda nemcsak kerestetik, hanem a
feltételek alakítása révén széles körben teremtetik is. A
magászemélyek, a vállalati, a szövetkezeti kollektívák, a bankok, a
pénzintézetek, a biztosító társaságok körében. (MTI-Press)
1989. február 15., szerda 10:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|