|
|
|
|
MSZMP KB - belga visszhang (2.rész)
|
A cikk szerzője rámutat, hogy a tét jelentős volt. Nem kevesebb, mint az, - s erre nem volt még példa a népi demokráciákban - hogy lemondjanak a kommunista párt által gyakorolt hatalmi monopóliumról. A cikkíró utal arra, hogy ez az ,,eretnekség,, már egy ideje a levegőben volt, s ezzel kapcsolatban megemlíti a parlament legutóbbi ülésszakának vitáit. Mindazonáltal a pártvezetés mindeddig óvatos várakozó álláspontra helyezkedett, maga Grósz Károly is ragaszkodni látszott az egypártrendszer gyakorlatához, s december 17-én még a KB is így foglalt állást. A szerző a továbbiakban részletesen foglalkozik az egyes magyar pártvezetők állásfoglalásaival, hangsúlyozva, hogy a dramatizálás üdvösnek bizonyult, és mindenki a megbékélést kereste. Ezzel kapcsolatban a Le Soir említést tesz Mark Palmer budapesti amerikai nagykövetnek a stabilitást szorgalmazó nyilatkozatáról, a független szervezetek álláspontjáról: mindez lehetővé tette a reformista rendszer számára, hogy a legszebben játssza a belső nyitás partitúráját, és megnyugtassa a lakosságot, amely - miután életszínvonalát korlátozzák - nem egykönnyen mond le a drágán megszerzett szabadság-lehetőségekről. Az 1956-os események értékelését a lap ,,a dialektika kis remekművének,, nevezi, megjegyezve, hogy a KB nehezen mehetett ennél messzebbre. A párt egységéhez a fájdalmas fejezettel kapcsolatos kompromisszum elengedhetetlen volt, állapítja meg a Le Soir. A lap cikke kiemeli továbbá Grósz Károly jövő hónapban esedéekes szovjetunióbeli látogatásának jelentőségét. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|