|
|
|
|
MSZMP KB ülése - sajtóelőzetes
|
Budapest, 1989. február 10. péntek (AP) - Nagy nemzetközi érdeklődés kísérte azt a vitát, amely Magyarországon az utóbbi hetekben az 1956-os események minősitéséről bontakozott ki. Hasonló figyelem övezi az MSZMP Központi Bizottságának pénteki ülését is, amelyen - feltételezik - egyebek mellett erről is szó lehet. Az AP amerikai hírügynökség különtudósítója pénteken reggel terjedelmes anyagban foglalkozott a KB-ülést megelőző eseményekkel és az ülést érintő véleményekkel.
Alison Smale szerint nyugati diplomaták és hivatalos magyar források sem tudják megjósolni a KB soron kívül összehívott ülésének kimenetelét. Mint írja, a tanácskozást azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre az 1956-os események ,,átértékelésével,, heves vitát indított el. Az AP tudósítója az 1956-os események értékelését illető eltérő véleményekre, nyilatkozatokra hivatkozva azt hangoztatja, hogy jelentősek a találgatások személyi kérdésekben. Ezt csak felerősítette a pénteki tanácskozás nyilvánossága körüli bizonytalanság, valamint az, hogy a PB keddi üléséről kiadott közleményben a vitatémák és javaslatok ismertetése után részletezés nélkül szerepelt az a mondat: a ,,PB egyéb, hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről is döntött,,. A hírügynökség ismertette a különböző lapokban belpolitikai kérdésekről megjelent írásokat, illetve a különböző alternatív szervezetek megnyilvánulásait, majd kitért Marosán György kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatójára. Ebből egyebek mellett kiemelte, hogy a pártnak egységesnek kell lennie akkor, amikor a kormánynak meg kell valósítania a stagnáló gazdaság előrelendítését célzó programját, s vissza kívánja fizetni a mintegy 17 milliárd dollárnyi külföldi hitelt. Smale szerint Marosán György nyilatkozata arra a növekvő elégedetlewéégre utal, amely az egy hónap alatt kétszer végrehajtott áremelések és a kormány más, olyan megszigorító intézkedései miatt alakult ki, amelyeket szükségesnek neveztek, de amelyek csökkentették a reálbéreket és figyelmeztető sztrájkokhoz vezettek a munkások között. +++
1989. február 10., péntek 08:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|