|
|
|
|
Rendezvények a a Kossuth Lajos téren? - Független szervezetek levele, igazságügyminisztériumi válasz (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Több független, demokratikus szervezet kérelmet juttatott el az Országgyűléshez, hogy módosítsa a törvényt, amely nem enged semmilyen demonstrációt a Kossuth téren.
A Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének címzett levélben az 1989. III. törvény 4. paragrafusa szövegének megváltoztatását kéri a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a Szabad Demokraták Szövetsége. E paragrafus ugyanis úgy szól, hogy ,,rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér, illetőleg a Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos.,, Az állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés vagy a kormány munkájáról - hangsúlyozzák a levélben. Betarthatatlan és emellett sérti a nemzeti önérzetet is, hogy például március 15-én, a nemzeti ünnepen egy szál virágot, koszorút ne helyezhessenek el az emberek Kossuth Lajos szobránál. Mindezért kérik: a törvény szövegét oly módon változtassák meg a képviselők, hogy az az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk feltételeit egyidejűleg biztosítsa. x x x A témával kapcsolatban dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa. - Az említett paragrafus nem a kormány kezdeményezésére került a törvénybe - mondotta dr. Kajdi József. A minisztérium, illetve a Minisztertanács által előterjesztett törvényjavaslat szövege azt tartalmazta, hogy rendezvény meghatározott időben, vagy helyen tiltható be. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament ülésszaka idején betiltható a rendezvény a Kossuth téren, más alkalmakkor viszont nem. - A jelenleg érvényes 4. paragrafus az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága javaslatára került a törvénytervezetbe, s ezt így fogadta el a parlament. A nemzetközi joggyakorlatban egyébként nem ismeretlenek az effajta tiltó rendelkezések. Az NSZK gyülekezési törvénye például a Bundestag, valamint az Alkotmánybíróság környékén megtiltja a felvonulásokat. Országgyűlésünk minden bizonnyal a Parlament tekintélyét kívánta megóvni ezzel a szabállyal. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|