|
 |
 |
 |

Élénkül a diplomáciai tevékenység az afgán rendezés ügyében
|

Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. január 31. kedd (MTI-TUD) - Megélénkült az afggán rendezés körüli diplomáciai tevékenység. A magas szintű érintkezések egyik központja a pakisztáni főváros, ahová kedden háromnapos látogatásra érkezett Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. Iszlámábádba várják a hét végén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert is, aki kínai látogatásának befejeztével fog átrepülni a pakisztáni fővárosba. Jóllehet mindkét miniszter tárgyal a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, bizonyosra vehető, hogy az afgán téma fontos eleme lesz iszlámábádi megbeszéléseiknek.
Az afganisztáni békés megoldásnak kulcskérdése a széles alapokon nyugvó átmeneti kabuli kormányzat létrehozása. Julij Voroncovnak, a szovjet külügyminiszter első helyettesének az afgán ellenzékkel folytatott megbeszélései zátonyra futottak, mert a kormányellenes szervezetek nem álltak rá arra, hogy a jövőbeli kormányban helyet kapjanak az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt tagjai. A pakisztáni és az iráni bázissal működő ellenzéki erők egy konzultatív tanács - sura - összehívását helyezték kilátásba, amelynek feladata egyebek között az lett volna, hogy kijelölje az új kormányzatot. A tanács első ülését február elsejére hirdették meg, de a zömében szunnita irányzatokból álló, pakisztáni székhelyű ,,hetek szövetsége,, még nem tudott dűlőre jutni az iráni területen tevékenykedő síita ,,nyolcak csoportjával,, a sura összetételéről. A konzultatív tanács megalakítását február tizedikére halasztották. Az előzetes kiszivárogtatások szerint Ali Akbar Velajati éppen arról fog tárgyalni Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszterrel, hogy miként lehetne a fegyveres afgán ellenzék megosztottságát áthidalni. Végső soron egyik ország sem akarja, hogy az afgánok belháborúja a saját területére is átcsapjon. Pakisztánban becslések szerint hárommillió, Iránban kétmillió afgán menekült él évek óta. Figyelemre méltó, hogy néhány nappal ezelőtt Gulbuddin Hekmatijar, a pesavari ,,Hetek,, egyik fundamentalista vezetője Teheránban járt és találkozott az iráni külügyminiszterrel is. (folyt.)
1989. január 31., kedd 15:20
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|