|
|
|
|
Pozsgay - nemzetközi sajtóvisszhang
|
Bonn/London/Róma/Stockholm/Varsó, 1989. január 30. hétfő (mti-tud) - A nemzetközi sajtóban élénk visszhangot váltott ki Pozsgay Imrének, az MSZMP KB történelmi albizottsága elnökének szombati rádiónyilatkozata, amely egyebek között arról szólt, hogy az albizottság népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt.
Az NSZK hírközlése a magyarországi belső fejlődés szempontjából jelentékeny fejleménynek ítéli azt, hogy a történelmi albizottságnak a közeljövőben kiadásra kerülő átfogó jelentése várhatóan új megvilágításba helyezi az 1956-os események jellegét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap a konzervatív, nagy példányszámú Die Welttel és a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitunggal együtt Pozsgay Imre szavait idézve felhívja a figyelmet, hogy az ország történetét a felszabadulástól elemző albizottság arra a következtetésre jutott: az 1956-os események olyan népfelkelésként értékelhetők, amely egy nemzetet megalázó kisebbség uralma ellen irányult. Ily módon a párt hivatalos álláspontja is követi majd történészeknek és a közvéleménynek az álláspontját abban a tekintetben, hogy helytelen ellenforradalomról beszélni. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SDP) közel álló Frankfurter Rundschau úgy ítéli meg, hogy az események népfelkelésként való értelmezése nagymértékben előmozdítja a politika, a tudomány és a közvélemény közeledését. Minthogy az 1948-as kényszerű szocialista modell zsákutcába vezetett, az MSZMP-nek most meg kell tanulnia az együttélést más pártokkal is. A befolyásos frankfurti napilap - többi laptársához hasonlóan - ugyancsak megemlíti, hogy az általa reformpolitikusként jellemzett Pozsgay Imre előremutatónak ítélte meg Nagy Imre volt miniszterelnök 1953-as tevékenységét, ugyanakkor - a Kádár János volt főtitkár és jelenlegi pártelnök nevével fémjelzett korszak értékelésének szükségességéről is szólva - óvott a leegyszerűsítő, szubjektív ítéletektől, mivel a korszak szereplői egy hatalmi struktúra foglyai voltak. Nem leszámolásra, hanem civilizált kiegyezésre van szükség - idézte a lap. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|