Rendszerváltás és az MTI

	Többpártrendszer lehetősége Kelet-Európában
Köln, 1989. február 14. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - A létező szocializmus országaiban, sőt még magában a proletárdiktatúra őshazájában is, egyre hangosabb lesz a hatalom megosztására, a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó követelés, így a magyar Központi Bizottságnak a közelmúltban a politikai pluralizmusról szóló határozata fontos lépést jelent a kelet-európai országok történetében. A témához Leonid Lux beszámolóját olvassuk fel: - A kommunista országokban az uralom egyik legfontosabb alapelve az volt, hogy az állampolgároknak nem lehetett semmiféle befolyásuk a hatalmi apparátusra. Az ellenzéki erők kicsikartak maguknak ugyan néhány engedményt gazdasági, ideológiai és kulturális területen, de amint a hatalom kérdését vitatták, azonnal lecsapott az uralkodó kormány. A párt vezető szerepéről szóló dogma lehetőséget adott a kommunistáknak arra, hogy túléljenek számos, szinte kilátástalannak tűnő válságot. A hatalmi apparátus feletti ellenőrzés hiánya lehetővé tette, hogy a kommunisták ismét erőt gyűjtsenek, és a megfelelő pillanatban visszanyerjék az elvesztett területet. Vajon lemondanak most erről az aduról? Vajon az ellenzék tud-e konkurálni az uralmon lévő pártokkal? Lényegében véve senki sem tudja, hogyan néz ki majd az új állam modellje. Egyesek - mint például Jozef Czyrek a LEMP Központi Bizottságának tagja -, megkísérlik feleleveníteni a háború utáni évek tapasztalatait, amikor a népi demokráciákban még megtűrték az ellenzéki pártokat. Sokak számára azonban épp ez a korszak egyenlő egy rémálommal. A nem kommunisták számára ez egyenlő a kormány szalámi-taktikájával, amelynek következtében lassan-lassan likvidálják az ellenzéket. A kommunistáknak viszont - talán Csehszlovákia kivételével - azt jelenti ez az időszak, hogy a nép körében nincs bázisa a pártnak -, mint ahogyan azt az akkori parlamenti választások mutatták. Nincs bizonyíték arra, hogy az utóbbi 40 évben változott ebben valami. A lengyel közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a kommunisták helyzete katasztrofális a lakosság körében. Elsősorban ez az oka, hogy a LEMP nem lelkesedik a nyugati politikai pluralizmusért. Ezért a párt egy úgynevezett szocialista pluralizmusról, illetve konstruktív ellenzékről beszél inkább. A Szolidaritás vezetői azért vélik úgy, hogy a kommunisták csak a válság megszüntetésének felelősségét - de nem a hatalmát - akarják megosztani. A magyar vezetés ugyancsak a konstruktív ellenzéket akarja megtűrni - vagyis olyat, amely nem kérdőjelezi meg a párt vezető szerepét, és a szocializmust alapelvként ismeri el. E megszorítás ellenére óriási haladást jelent az országban ismét engedélyezett többpártrendszer, ha az 1956. októberére emlékeztet. Magyarországon akkor is engedélyezték több párt működését, természetesen teljesen más kiinduló helyzetben. Akkor a magyar kommunisták nemcsak hogy teljesen elvesztették uralmukat a helyzet felett, ráadásul a sztálinista múlt miatt tökéletesen hitelét vesztettekké váltak. A mai budapesti vezetést nem terheli elődei terrorisztikus tevékenysége, inkább gazdasági problémákkal küszködik. Ebből a szempontból sokkal nagyobbak a lehetőségei, hogy kivédheti a radikálissá váló irányzatokat. +++ 1989. február 14., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »