Rendszerváltás és az MTI

	A végkiárusítás
München, 1989. február 10. (SZER, Világhíradó) - Segít-e az ország gazdaságának a végkiárusítás? - válaszol Vadász János. - Az államhatalmon most már valóban nem múlik a dolog, ha rajta állna már javában folyna a magyar ipar kiárusítása. A kérdés csak az, hogy lesz-e rá vevő? A vegyes vállalkozások eddigi mérlege ugyanis nem meggyőző. A sokéves erőfeszítés, a csalogató engedmények sora ellenére eddig csupán 250 millió dollárnyi tőke áramlott be az országba vegyes vállalkozások alapítása révén. Körülbelül 250 a vegyes vállalatok száma is, vagyis egy-egy vállalkozásban átlagosan 1 millió dollár külföldi tőke vesz részt, amely bizony nagyon kevés. Most viszont azzal próbálkozik az állam, hogy a régóta működő, ismert nagyvállalatait kínálgatja. Többek között ebben az ügyben tárgyalt a Német Szövetségi Köztársaságban Beck Tamás kereskedelmi miniszter. A Heti Világgazdaság szerint a felajánlott listán megtalálható a Láng Gépgyár, a Taurus, a Chinoin, az Ózdi. Kohászati Üzemek, sok- sok más névvel együtt, ahogyan a pillanatnyi listán Magyarország ipari kapacitásának kereken 25 százalékát képviselik, sőt talán többet is, hiszen állítólag további vállalati listák összeállítása van folyamatban. Külön-külön az olasz, a dél-koreai és még ki tudja melyik partner szíves figyelmébe. Természetesen az esetek zömében tőkerészesedést kínál megvételre a magyar állam, de ha netán valaki egy egész vállalatot meg akar venni, nincs akadálya annak, sem. Furcsa ez a kínálgatás több szempontból is. Először is tulajdonképpen kinek a nevében tesz külföldön eladási ajánlatot a kereskedelmi miniszter? Feltételezem, hogy az állam nevében teszi, mondván, hogy ezek állami vállalatok. De nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen Magyarországon a tulajdonviszonyok gyökeres reformja is napirendre került. Nem egyértelmű, hogy ki ma a tulajdonos? És főleg kik lesznek a tulajdonosok, mármint a magyar illetékességű tulajdonosok a reform megvalósítása után. Ennek ismerete nélkül az állam kótyavetyélési kísérlete felelőtlenség. Fogas kérdés az is, hogyan lehet tőkerészesedést eladásra kínálni egy olyan állami vállalatban, amely nem részvénytársaság, és így természetesen nem is bocsáthatott ki részvényéket, amelyeket el lehet adni, illetve meg lehet venni. És a kínálati listán szereplő vállalatok nagy többsége nem részvénytársaság. Nem is lehet az, hiszen még puszta ígéret Magyarországon, hogy majd az Országgyűlés elé terjesztenek egy úgynevezett átalakítási-törvényt, amely szabályozni fogja, hogyan alakulhatnak át részvénytársaságokká az állami vállalatok. De mind ez még a jövő zenéje. Egyelőre azt lenne érdemes tudni, vajon hogyan lehet részvények nélkül magyar vállalatok részvénypakettjét megvenni, amikor az is tisztázatlan, hogy ki lesz hivatott ilyen részvényeket kibocsátani, vagyis a kótyavetyélő államról kire száll majd a tulajdon joga. +++ 1989. február 10., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »