Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Furmann Imrével
(Veres Györgyi) London, 1989. január 13. (BBC, Késő esti adás) - A Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete vezetőjével, Furmann Imre költővel, jogásszal beszélgetett decemberben munkatársunk, aki arról érdeklődött, hogy a legutóbbi, róluk szóló híradásunk óta hogyan alakult a miskolci MDF sorsa. - A szervezetünk tagsága azóta ugrásszerűen növekedett, sőt naponta változik. Azóta megalakult a Magyar Demokrata Fórum úgynevezett megyei szervezete is, és a taglétszámunk körülbelül a duplájára, háromszorosára emelkedett. A taglétszám összetételében nem sok változás történt. Jobbára még mindig értelmiségiek alkotják a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetét. 1988. október 17-én egy nagy vitát rendeztünk, körülbelül 120-150 fő részvételével az Országgyűlés elé terjesztendő, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló jogszabálytervezetükről. Rengetegen jelentkeztek, nagyon sok hozzászólás volt, végül elfogadtunk egy állásfoglalást, amit átadtunk az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjének, illetve átadtuk a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének. Egy időben ezzel a vitával, ezzel a nyilvános vitával a miskolci városi televízió egyenes adásban közvetített egy felvételt, egy fórumot, amelyen a miskolci Városi Pártbizottság ideológiai titkára, bizonyos Kovács József és jómagam vettünk részt. A televízióban egyenes adásban sugározták, a nézők kérdezhettek. Ezután a nyilvános tévé-vita után ugrásszerűen megnőtt a tagság létszáma, nagyon sokan jelentkeztek, többek között a Lenin Kohászati Művekből is ezután kerestek fel, hogy szeretnének az MDF tagjai lenni. - Hogyan jöhetett létre ez a beszélgetés, hiszen ha jól tudom, még Budapesten, vagy az országos szervezetben sem volt példa, hogy televízió nyilvánosságot kapott volna egy képviselő. - Igen, ezen csodálkoztak országos szinten is, hogy hogyan volt lehetséges, hogy Miskolcon, ahol köztudomású, mint ahogy egyik barátunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyét jellemezte, hogy itt az 1950- es évek az 1980-as évekig tartottak. Én hozzáteszem, hogy jelenleg is tartanak bizonyos mértékig az 1950-es évek. Mi is csodálkoztunk rajta, nem hiszem, hogy hátsó szándéka lett volna a politikai vezetésnek. - Az, hogy ezt a televíziós vitát összehozzák, illetve sugározzák, az én véleményem is, hogy bennük is van egy bizonyos fokú nyitottság ez irányban, és csak ez lehetett az alapja annak, hogy erre a tévé vitára aztán sor került. - A televíziós vitán kívül milyen más eszközök állnak a miskolci fórum rendelkezésére, a nyilvánosság elérésére? - Ott folytatnám, hogy az előbb arról beszéltünk, hogy nem nagyon tudom én azért eldönteni, hogy ennek a televíziós vitának mi volt az alapja. Milyen okból, célból, esetleg milyen hátsó gondolat alapján került erre sor. - Gyanúmat bizonyos mértékig alátámasztani látszik az, hogy a helyi sajtó, a Déli Hírlap, az Észak-Magyarország, a miskolci rádió ezután nemhogy természetesnek vette volna, hogy teret ad a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének, hanem teljes mértékben bezárkózott, elzártak bennünket ismételten a nyilvánosságtól. Úgy néz ki, hogy ezt a nyilvánosságot saját magunknak kell megteremteni. - Itt van a példa, ez a Miskolci Fórum, ami azt hiszem, karácsony előtt került ki a nyomdából. - Karácsony előtt egy nappal jött ki a nyomdából. Ez lényegében nem újság. Ára nincs. Nem lehet. A Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének önálló kiadványa, amely különböző írásokat tartalmaz, és 900 példányban jelent meg. - Belelapozva a kiadványba észlelhettem, hogy több miskolci vonatkozású írás is olvasható. A Miskolci Fórum kötelességének, vagy feladatának érzi-e, hogy Miskolc, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémáival foglalkozzon? Mennyiben tér el a programja az országos szervezettől? - Az országos szervezetnek a programja borzasztó tág kereteket nyújt. Ezt a tág keretet az adott szervezeteknek kell kitölteni. Nem tudják megmondani sem Pesten, sem Sopronban, sem sehol, hogy Miskolcon mik a problémák, egy adott településnek mik a problémái és egy adott településen belül egy Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének mit kell csinálni, milyen programja legyen, mik ott a helyi problémák, mit kell megoldani. Adott politikai helyzetben milyen politikai magatartást tanúsítson. Ezt csak az adott szervezetek tudják. Nem akarunk viszont nagyon is helyiek lenni. Nem akarunk rossz értelemben vett vidékiek lenni. Ezért például többek között nyilván Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos írásai is helyt kaptak ebbe a kiadványba, de mondom alapvetően az a feladat és az a cél, hogy az itt, tehát Borsodban, vagy Miskolcon élő problémákra hozzuk elő és juttassuk felszínre azt a szellemi kapacitást, ami ezeket a problémákat meg tudja oldani. - Milyen közvetlen, rövid távú célok állnak a miskolci Demokrata Fórum előtt? - Készülünk a választásra. Arra kapacitáltuk a miskolci szervezetet, tehát hogy Miskolcon belül is, olyan szervezetekké bomoljunk és alakuljunk, amelyek követik a tanácstagi választási körzeteket és az országgyűlési választási körzeteket, mert befolyást csak így fogunk tudni valamelyest nyerni. Ezen túlmenően rövid távú programunkban szerepel, hogy három megyével együtt - Szabolcs-Szatmár megyével, Hajdú-Bihar megye és Borsod megye, tehát így együtt hárman - februárban Helyi hatalom, helyi társadalom címmel országos fórumot tartsunk. Tehát nyilván Győrből, Sopronból, Zalaegerszegről is meghívunk egy-egy képviselőt, de alapvetően ez a három megye adná ki részben a főelőadót, részben a korreferenseket. Rövid távú program az, hogy a tagság szervezését is meg tudjuk gyorsítani, tehát hogy legközelebb ha beszélgetünk, ne csak arról számolhassak be, hogy ennyi városban van, hanem arról, hogy minden városban van, sőt nyilván azt szeretném, hogy minden nagyközségben is lenne Magyar Demokrata Fórum szervezete. Végül egy távoli program, ami viszont elég nagynak látszik, ez a Miskolci Fórumnak a továbbműködtetése. Most már innen-onnan hallatszik, hogy új tájékoztatási törvényünk lesz, amelynek értelmében minden természetes és jogi személynek alapvető emberi joga lesz az, ennyire furcsa. Gondolom, hogy aki demokratikus országban él, annak nagyon furcsák ezek a dolgok, illetve annak az a furcsa, mi még mindig arról beszélünk, de ez nálunk igen nagy problémát jelent. A párt és hatalmi érdekek monopóliumát képezte a nyilvánosság teljes mértékben. Tehát, ha ettől elzárták az embert, olyan volt, mintha nem is létezett volna, tehát felszínre kerülni, szervezni, kapcsolatot teremteni, gondolatokat közölni, azt nem lehet csak úgy, hogy nyilvánosan. Egyébként ennek van egy ilyen illegális jellege, lakásokba való összejövetel, de ez már most, amikor a Magyar Demokrata Fórum országosan is túlhaladta a tízezres létszámot, ezt a formát már kinőttük. Ugyanis meg fogjuk teremteni - bár mondom nyilván hússzorosan nehezebb, mint egy demokratikus országban - tehát ezt a Miskolci Fórumot havonta megjelenő lapként szeretnénk működtetni, bevonva a Felvidék idetartozó részeit, hogy úgy mondjam, Kassát. Bevonni ugyancsak a szerkesztésbe a Kárpátalját, Ungvárt, Munkácsot, tehát annak a szellemiségét, illetve esetleg még tovább menve Szatmár, Szatmárnémeti térségét. Tehát szeretnénk, ha az ott élő magyar emberek, magyar írók, magyar költők, magyar gondolkodók egyrészt munkatársaink lehetnének, másrészt rendszeresen jelen lennének Írásaikkal és jelen lenne az a szellemiség is, amit ők képviselnek és visszacsatolás: az a szellemiség, amit mi képviselünk. +++ 1989. január 13., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »