|
|
|
|
Párizsi Magyar Intézet - 60 (1.rész)
|
Párizs, 1989. február 14. (MTI-Panoráma) - Párizsban a Szajna balpartján a Luxembourg palotától és hangulatos parkjától párszáz lépésre áll egy szerényen méltóságteljes épület. A kétszárnyú üvegajtó mellett réztáblába vésve áll: Institut Hongrois - azaz Magyar Intézet. A Bonaparte utca 92 számú épület egy immár tisztes korú intézmény mai otthona - 60 esztendeje jött létre Párizsban a Magyar Intézet. A kerek évfordulót háromnapos tudományos kollokviummal ünnepelték meg, amelynek előadásai a francia és a magyar kultúra és művészetek közti hatások, rokonvonások számos példájára mutattak rá. Mire is gondolhatott tulajdonképpen a Horthy-korszak kulturális kormányzata, amikor a 20-as években kiépítette a magyar intézetek első kezdeményeit? A monarchia felbomlása, Trianon után Magyarország hosszú századok óta először került a függetlenség helyzetébe, amikor önállóan kellett megkeresnie helyét Európa geopolitikai térképén és ehhez saját tájékozódási pontokat kitűzni a kulturális érintkezésben is. A korszak kultúszminisztere, Klebelsberg Kuno már a 20-as évek elején kifejtette, hogy ,,egy kis ország számára egyszerűen katasztrofális, ha elzárkózik a nagy és civilizált nemzetektől, azt hívén, hogy elszigetelt helyzetében tud valami kimondottan nemzetit alkotni,,. Az európai kulturális és tudományos vérkeringésbe való beilleszkedésünkre a miniszter ösztöndíjasok kiküldését javasolta külföldi egyetemekre, a főbb kulturális központokban pedig magyar intézetek létrehozását. Terveihez az országgyűlés megszavazta a költségvetést és 1924-ben Bécsben és Berlinben, 1927-ben pedig Zürichben és Rómában létre is jöttek a magyar intézetek, amelyek közül némelyik később tekintélyesebb Collegium Hungaricummá nőtte ki magát. A francia kormányzat Magyarország iránti hűvössége miatt Párizsban lassabban haladt a kapcsolatépítés, de 1928 őszén egy szerény, kétszobás lakásban a Quartier Latin közepén megnyilhatott a francia-magyar egyetemi tájékoztató iroda. Igazgatója és egyszemélyben teljes állománya Müller Lipót tartotta irodáját az egyik szobában, a másik kis könyvtár, előszoba és egyben tanuló helyiség volt a magyar ösztöndíjasoknak. A szerény intézmény célja nem is volt több, mint segíteni és ellenőrizni a magyar állami ösztöndíjasok tanulmányait. (folyt.)
1989. február 14., kedd 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"Szeretném megkérdezni, hogy miért nem szól soha senki arról a ultrafixrol, amit a Kútvölgyi kórházban 20 éve tesznek föl a nőknek és nagyszerű. Nekem öt éve van fent és természetesen összeköttetés¬sel jutottam oda, ezért nem mondom meg a nevemet. Orvos teszi fel, azt hiszem egy negyedórás műtét, és semmi hátrányt nem okoz. S ha később gyermeket szeretne, ezt el lehet távolítani és minden további nélkül lehet gyerek. -
899-561-es telefonról. A fériak sterilizálásával kapcsolatban kérdezi, hogy hol lehet jelentkezni, ki ad felvilágosítást, milyen összegbe kerül? A IV. kerületben lakunk, helyben, vagy esetleg máshoba kell mennünk. Személyesen, vagy levélben lehet jelentkezni? -
Szeretnék résztvenni a Mozaik játékon. Telefonszámom: 40/12 241 Bajer Anikó. -
Vadas: Tiborné vagyok Nyírbátorból a 11-438-as telefonról. A Beáta nevű lányom az első Mozaik adásban játszott. Nyert. A könyvet megkaptuk, csak az utalványt nem, amit ezzel együtt nyert az ötszáz forintos utalványt. Erre szeretnék választ kérni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|