Rendszerváltás és az MTI

	Otto Schily sajtótájékoztatója (1. rész)
1989. február 1., szerda - A nemzetek nem nézhetik tovább tétlenül a romániai vezetés önkényen alapuló politikáját, amely sem a helsinki elvekkel, sem a bécsi utóértekezleten elfogadottakkal nem egyeztethető össze - jelentette ki szerdán Otto Schily, a nyugatnémet Zöldek pártjának legtekintélyesebb vezetője. A bonni parlament német-magyar baráti csoportjának a küldöttsége Schily vezetésével szerdán fejezte be magyarországi látogatását, és az elutazás előtt a Parlamentben közös sajtótájékoztatót tartott Szentágothai Jánossal, a budapesti Országgyűlés magyar-NSZK csoportjának elnökével. A többpárti nyugatnémet parlamenti küldöttség kedden Debrecenben járt, és ott romániai menekültekkel találkozott. Otto Schily elmondta: a tőlük hallott megrázó történetek alapján a küldöttség úgy véli, helyes volna, ha az ENSZ tényfeltáró megfigyelőcsoportot küldene Romániába. Arra persze nem számít, hogy a román vezetés tárt karokkal fogadna egy ilyen csoportot, de elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi nyomás rászoríthatja Bukarestet az ENSZ-megfigyelők beengedésére. Arra a kérdésre, hogy a nyomásgyakorlás milyen válfajára gondolnak a nyugatnémet törvényhozók, Otto Schily ezt válaszolta: konkrét következtetést nem vontak le, de a menekültek elbeszéléséből kitűnt, hogy Romániában katasztrófális az élelmiszerellátás - miközben az ilyen javakban dúskáló NSZK nagy mennyiségben vásárol Romániától élelmiszert. A közvélemény figyelmének felhívására a romániai állapotokra hozzájárulhat ahhoz, hogy rábírják Bukarestet az emberi jogok tiszteletben tartására - vélekedett Schily, és hozzátette: az NSZK-ban tudják, hogy Magyarországot különösen súlyosan érinti a kérdés. A küldöttség közben fog járni annak érdekében, hogy Bonn - a nyugatnémet egyházak karitatív intézményeinek közreműködésével - nagyobb anyagi segítséget nyújtson a menekültgond enyhítésére. A témához kapcsolódva Szentágothai János köszönetet mondott az eddigi nyugatnémet támogatásért. Elmondta azt is, hogy Magyarországnak nincsenek területi revíziós igényei. Utalt viszont arra, hogy a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések előírták a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Szentágothai professzor úgy vélekedett: a világháborúban győztes hatalmaknak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és a Szovjetuniónak - ügyelniük kell arra, hogy Magyarország szomszéd államai maradéktalanul megtartsák ezeket a kötelezettségeket. (folyt. köv.) 1989. február 1., szerda 14:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »