|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
Jereváni aktíva (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 17. kedd (MTI-tud.) - Az örményországi földrengés utáni károk helyreállítása, az élet normalizálása, s a karabahi probléma volt a központi témája annak az örményországi aktívaülésnek, amelyet kedden tartottak Jerevánban.
Szuren Arutyunjan, az Örmény KP KB első titkára beszámolójóban először azért az internacionalista segítségért mondott köszönetet, amelyet a Szovjetunió más köztársaságainak lakosai nyújtottak a természeti csapás után a térség életének újraindításához és normalizálásához. Emlékeztetett rá, hogy a katasztrófa akkor történt, amikor kiéleződött a karabahi probléma körüli helyzet. A sokhónapos válság mindkét érintett köztársaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot is zsákutcába vitte. Ebből kiindulva szólt támogatólag a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének múlt csütörtöki rendeletéről, amely ideiglenesen különleges irányítást vezetett be a Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen. Mint Arutyunjan megjegyezte, a rendelet megnövelte a két érintett köztársaság felelősségét a nemzetiségi viszonyok rendezésében. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, aki az SZKP KB Politikai Bizottságának a mentési, helyreállítási munkák irányítására létrehozott bizottságát vezeti, részletesen foglalkozott a hatalmas mentési munkálatokkal. A károk felszámolásáért folyó komplex munkán belül elsőbbséget élvez a szociális szféra - mondotta. - Nemcsak a lerombolt városokat kell új életre keltenünk, hanem újjá kell teremtenünk emberi életek tízezreit is. A falvakba az ország sok részéről érkeztek szakemberek, hogy vetőmaggal, technikával segítsenek a kolhozok helyreállításában. A falvaknak azonban nemcsak az elemek okoztak károkat: 105 falut hagytak el a korábban ott élő azerbajdzsánok, akik elvándoroltak biztonságukat féltve. A szovjet társadalomban - hangoztatta Rizskov - megengedhetetlen az, hogy mesterségesen felkorbácsolják az elvándorlás hullámait Örményországból Azerbajdzsán felé és Azerbajdzsánból Örményország felé. (folyt.)
1989. január 17., kedd 22:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|