|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
Csazov - földrengés - orvosi ellátás 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 11. szerda (MTI-tud) - Noha korábban sok jogos kritika érte a szovjet vezetés - s kiváltképp az egészségügyi miniszter - részéről az örményországi földrengés sebesültjeinek mentésében és gyógyításában részt vevőket, a Lityeraturnaja Gazeta szerdán megjelent számában Jevgenyij Csazov miniszter szükségesnek tartotta megcáfolni a francia rádióban elhangzott, az örményországi sebesültek ellátásának színvonalát becsmérlő, túlzó kijelentéseket.
A L,Express című francia lap különtudósítója, miután hazatért a földrengés helyszíneiről, azt nyilatkozta a francia rádióban, hogy a romok alól kiásott sebesültek nagy része a késedelmes kórházba szállítás miatt útközben meghalt. Felháborítónak nevezte a sérültek kezelésében résztvevő szovjet orvosok hozzá nem értését. Azt állította, hogy rendre helytelen diagnózist állítottak fel, és nem tudták elvégezni a szükséges műtéteket, bizonyos sérülésfajták kezelésére pedig nem is voltak a helyszínen szakorvosok. A legkeményebb vádja az volt, hogy a korszerű külföldi orvosi berendezésekre és gyógyszerekre a moszkvai klinikák ,,rátették a kezüket,, , nem engedték eljutni ezeket Örményországba. A szovjet egészségügyi miniszter a Lityeraturnaja Gazeta tudósítójának elmondta: renkívül nehéz körülmények között kellett megszervezni az örményországi földrengés sebesültjeinek orvosi ellátását. Nyolcvan kilométeres sugarú körzetben nem maradt épen egyetlen kórház sem. Nagyon sok örmény orvos halt meg az elemi csapás nyomán. Korai lenne még megvonni a földrengés helyszínein végzett orvosi tevékenység mérlegét, annyi azonban bizonyos, hogy a L,Express tudósítójának állításaiból semmi sem igaz. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a szovjet egészségügy gyorsan reagált a katasztrófa hírére. Az egészségügyi minisztérium a földrengés napján délben értesült a tragédiáról, és délután ötkor már nyolcvan szakorvossal a fedélzetén repülőgép indult a helyszínre. Már az első éjszakán két és fél ezer sebesültet mentettek ki a földrengés körzetéből. Eddig összesen 17 ezer sebesültnek nyújottak orvosi segítséget, közülük 11 ezret kórházban láttak el. Mintegy három és fél ezer súlyos műtétet hajtottak végre. Csazov cáfolta azt a szóbeszédet is, hogy a szovjet sebészek fő módszere az amputálás lett volna; ilyen műtétre 177 esetben került sor - mondta. (folyt.)
1989. január 11., szerda 11:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|