|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Bölcsföldi Andorral
|
London, 1989. február 12. (BBC) - Hogyan vélekedik a fordulatról az emigrációban élő magyar Szociáldemokrata Párt? Bölcsföldi Andor: - Az én első reakcióm az volt a kommunista pártnak erre a döntésére, hogy úgy néz ki, hogy kezdi feladni az élcsapat elméletét, ami tulajdonképpen föltétlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarországon megváltozzanak a viszonyok. Úgy vélem, hogy a kommunisták belátták azt, hogy diktatúrával, egypártrendszerrel nem lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek Magyarországon léteznek. Ennek következtében feltétlenül a többpártrendszerre van szükség, amely úgy látszik, ma már a kommunisták részére is beérett. A Szociáldemokrata Pártnak odahaza megvoltak és megvannak az elgondolásai, természetesen ehhez pártszervezetekre van szüksége, mert a szociáldemokrata vezetőket, mindazokat, akik ellenezték a kommunista párttal való fúziót, becsukták, internálták, lehetetlenné tették. Ma ezek közül a vezetők közül alig-alig él valaki, azonban az ő elgondolásaik megvannak. Ez talán még inkább nyilvánvalóvá vált, amikor 1956-ban Kéthly Anna nem tudott visszatérni Magyarországra Bécsből, ahová egy ülésre utazott. Akkor az emigrációban folytattuk a tevékenységet, amelyet már 1948-ban, a párt megsemmisítésekor megkezdtünk es ez a tevékenység egyezett a Szocialista Internacionálé elgondolásaival. Mi, amióta emigrációban vagyunk, azóta továbbra is tagjai vagyunk a Szocialista Internacionálénak. Tehát a nyugati szociáldemokrata pártokkal azonos elgondolásaink vannak a magyar nép sorsának megváltoztatása érdekében. Az elmúlt évben decemberben Párizsban vettem részt a Szocialista Internacionálénak a tanácsülésén, ahol felszólaltam, bejelentettem az otthoni párt megalakulását, amelyet örömmel regisztráltak és ezt a sajtókonferencián is rögzítették. Kívánatosnak tartották azt, hogy Európának azon a részén, ahol még eddig nem alakulhattak újjá a szociáldemokrata pártok, ott is bekövetkezhessek ez a folyamat. +++
1989. február 12., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|