|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Jurta Színházi tudósítás
|
(Nagy András) München, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - A rendőrség és igazságszolgáltatás fő felelősei még nem igazán barátkoztak meg a glasznoszty gondolatával - legalábbis akkor nem, ha a saját tevékenységük nyilvánossá tételéről van szó. Pedig éppen ez volt a Szabad Demokraták Szövetségének célja, amikor tegnap, vasárnap nyilvános vitára hívta az illetékes belügyi- és igazságügyi vezetőket a Jurta Színházba. A nem mindennapinak ígérkező eseményre a nagy létszámú érdeklődőn, a napilapok tudósítóin kívül a Magyar Rádió riporterei is kíváncsiak voltak - de mindenkinek csalódnia kellett: a meghívott belügyi-, igazságügyi-, ügyészségi- és pártközponti képviselők nem jöttek el - a vita elmaradt. A minisztériumi lemondó levelekben arra hivatkoztak, hogy ők maguk is sokirányú reformtevékenységet folytatnak, aminek még nincsenek a végén - és amely munkájuk során szívesen megvitatják majd az SZDSZ tegnap ismertetett javaslatait is. Reméljük, hogy igaz a hír, és a belügyi- igazságügyi berkekben valóban érdemleges reformokon dolgoznak, mert mint a Szabad Demokraták Szövetségének 12 pontba rendezett állásfoglalása is mutatja: alig van még egy olyan terület a magyar életben, amely olyan alapos reformra szorulna, mint a rendőrség és a társadalom, a rendőr és az állampolgár viszonya. Miközben a politikai szféra nagy - Grósz Károly és más pártvezetők számára túlságosan is nagy - léptekkel demokratizálódik, a mai rendőrség, vagy szélesebben a belügyi-, igazságügyi érdekkomplexum a sztálinista diktatúra záró elemeként él tovább a társadalomban. Sőt, a rendőrség jogi hivatkozási alapja a politikai elnyomásra és köznapi önkényeskedésre, ma gazdagabb, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Az elöregedő Kádár-garnitúra ugyanis túl nehéznek találta a gazdasági reform és a világpiac kihívásaival való szembenézést, - ehelyett, utolsó éveiben a rendőrség hatáskörének folytonos bővítgetése vált egyik fő foglalatosságává. A Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása arra hív fel, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az erőszakszervek státusának hozzáigazítását a jogállami keretekhez. A rendőrség váljon ki a pártállami kötelékekből, legyen politikailag semleges, szolgálni, - ne pedig elnyomni igyekezzen az állampolgárt. A jogállamban a rendőr a jogbiztonságot oltalmazó közalkalmazott. Magyarországon sem maradhat meg az egyik párt - másokat fenyegető - öklének. Reméljük: a belügyi- és igazságügyi szervek állítólagos reformfáradozásai során is hasonló következtetésre jutnak. Ez kárpótolna a tegnap elmaradt vitáért. - Holnap 19 órakor a Jurta Színházban A Gulág magyar lakói címmel mutatnak be dokumentum-összeállítást. - Felhívom figyelmüket, hogy kedden reggel Kezdődik a nap című műsorunkban Magyarországra akkreditált belső munkatársunk: Antal János beszélget az Inconnu csoport tagjaival TV-szereplésük kapcsán a hivatalos tömegtájékoztatás korlátairól, visszásságairól. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|