 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-nyilatkozat
|
Mühchen, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - Mivel az MTI
lényeget érintő rövidítésekkel közölte, ismertetjük a Szabad
Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének Nyilatkozatát.
- "Az MSZMP, Pozsgay Imre vezetette bizottságának az elmúlt 40 év
történetének újraértelmezésével foglalkozó albizottsága - mint
Pozsgay Imre a 168 óra rádióműsornak adott interjújában közölte -
az 1956-os forradalmat népfelkelésnek minősítette.
Az új minősítés lényeges előrelépés az eddigi, hivatalos
állásponthoz képest, amely a népmozgalmat 32 éven át
ellenforradalomnak bélyegezte.
Üdvözöljük, hogy a pártvezető ebben a nem csupán történeti
kérdésben közeledni kíván a társadalom többségének felfogásához.
Mégis leszögezzük- az előrelépés még nem a kívánatos megoldás.
Álláspontunk szerint az 1956. októberi népi megmozdulás
demokratikus forradalom volt a sztálinizmus felszámolására.
Noha a történeti kutatásoknak új források alapján még tisztázniuk
kell a lezajlott történések számos mozzanatát, a nemzet számára
soha nem volt kétséges, hogy a megmozdulást a társadalom
demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. Ezen erők sorában
jelentős tényezőként kapott helyet a Nagy Imre vezette
pártellenzék.
A jelenlegi vezetés demokratizálási szándékának komolyságát
nagymértékben azzal igazolhatja a társadalom előtt, ha a politikai
döntésével az 1956-os megmozdulást forradalomnak minősíti. Ez
találkozik a magyar társadalom többségének döntésével.
A reformpárti beállítottságú bizottság állásfoglalását a
pártvezetés rendpárti szárnya politikai kihívásnak tekintette, és
képviselője: Grósz Károly viszont-hadüzenetként azt követelte, hogy
a Központi Bizottság személyi konzekvenciák levonásával döntsön a
rendpárt és a reformpárt között. Evégett előbbre hozták, február
10-ikére a Központi Bizottság ülését. Mivel a párt jelenleg még
közhatalmi szervezet, és uralmat gyakorol felettünk, nem csupán a
párt belügye, hogy milyen politikai arculatú pártvezetés áll az
MSZMP élén, hanem reánk, független szervezetekre is tartozik.
Nem kifogásolhatjuk az MSZMP-n belül úgynevezett rendpárti platform
létezését - tudomásul vesszük, hogy számottevő erőt képvisel -, de
az ország jelen helyzetében részvételét a vezetékben veszélyesnek
tartjuk.
A demokratizálás folyamata tiszta reformpárti vezetést igényel.
Követeljük, hogy a Központi Bizottság 1989. február 10-iki ülése
ennek megfelelő döntést hozzon. Az MSZMP Központi Bizottságát ezért
történelmi felelősség terheli.
Budapest, 1989. február 5-e.
A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|