Rendszerváltás és az MTI

	KB-ülés - külföldi visszhang - 1. rész
1989. február 12. vasárnap (MTI,AFP/AP/Reuter) - Grósz Károly szombat esti nyilatkozata alapján a világhírügynökségek már az éjszaka folyamán beszámoltak a KB üléséről. Mindegyik távirati iroda két témát emelt ki: a többpártrendszerrel kapcsolatos állásfoglalást és az 1956-os események értékelését. Grósz Károly nyilatkozatát úgy értelmezték, hogy az MSZMP nemcsak elfogadja, hanem bátorítja is a ,,40 évvel ezelőtt elvetett,, többpártrendszert, amelyben nagyobb lehetőséget lát arra, hogy elkerülhetők legyenek a hibák. Az AFP hírügynökség ezt az állásfoglalást ,,jelentős fejleménynek,, tartja, és utal arra, hogy a Központi Bizottság december 17-iki ülésén még az egypártrendszer mellett foglalt állást. A francia távirati iroda párhuzamot von a KB állásfoglalása és Mieczyslaw Rakowski napokban adott interjúja közé, amelyben a lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a LEMP kész lemondani hatalmi monopóliumáról és elfogadni a más politikai erőkkel folytatandó verseny elvét. Kiemelik a tudósítások Grósz Károly interjújából azt a kijelentést is, hogy a politikai pluralizmus nem jelenti a kommunistaellenes áramlatok eltűrését. Az 1956-ban történtek értékelésével kapcsolatban a hírügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy a KB kompromisszumos álláspontra helyezkedett, amikor az ,,ellenforradalomba torkolló népfelkelés,, formuláját fogadta el. A vasárnap reggeli bécsi lapok, amelyek még nem tudósíthattak Grósz Károly interjújáról, azt emelik ki, hogy a hétfői határmenti kormányfői találkozón az osztrák vezetés - a Vranitzky kancellárral sorrakerülő találkozón - ,,első kézből,, kaphat tájékoztatást Németh Miklós miniszterelnöktől a KB-ülésről. Az előzetes értesülések alapján az osztrák lapok is már az 1956-os ügyben körvonalazódó kompromisszumról cikkeztek. Ugyanezt emelte ki a nyugat-berlini Der Tagesspiegel is. A nyugat-berlini rádióadók Grósz nyilatkozatából kiemelték, hogy a többpártrendszer elfogadása nem jelenti az MSZMP vezető szerepének feladását, sem pedig kommunistaellenes áramlatok megtűrését. A kiszivárgott értesülések alapán részletesen tudósítottak a KB-ülésről a vasárnapi japán lapok is. +++ 1989. február 12., vasárnap 11:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	KB-ülés - nemzetközi visszhang 2.
1989. február 12. vasárnap (MTI,TASZSZ,DPA) - A KB-ülésről szóló rövid tudósításában a TASZSZ megemlítette, hogy a testület határozatot hozott a többpártrendszer magyarországi bevezetéséről. A jelentés ezzel a témával összefüggésben megemlíti, hogy az egykori Parasztpárt veteránjai Magyar Néppárt néven elhatározták egy új párt alapítását a mezőgazdasági dolgozók és falusi lakosok érdekeinek képviseletére. Az MSZMP saját maga kezdeményezi a többpártrendszer bevezetését - emelte ki a Tanjug jugoszláv hírügynökség, úgy vélekedve, hogy az MSZMP - részlegesen módosítva az eddigi hivatalos nézetet - 1956 ősze tragikus időszakának csupán utolsó napjait minősíti ellenforradalomnak. ,,A reformok fontosabbak a múltnál,, és ,,Az MSZMP az egységre helyezi a hangsúlyt,, című hírmagyarázatában a DPA nyugatnémet hírügynökség megállapítja, hogy a ,,zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a további mélyreható reformok irányába állították át a váltókat, miközben a politikai múlt értékeléséről folyó vitát - legalábbis egy időre - befejezték,,. A hírügynökség megfigyelőkre hívatkozva úgy véli, hogy a tanácskozás Grósz Károly és reformprogramjának egyértelmű győzelmét hozta. ,,A pluralizmus kérdésében Grósznak szemlátomást sikerült megnyernie nem csak a KB reformpárti, hanem konzervatív tagjainak támogatását is. Megfigyelők szerint ezt az is lehetővé tette, hogy a párt vezetése kompromisszum-készséget tanúsított az 1956 őszi felkelés átértékelésében és nem kötelezte el magát a reformerek által követelt ,népfelkelés, fogalma mellett,, - írja a hírügynökség. Ennek ellenére a DPA biztosra veszi, hogy az 1956-tal kapcsolatos ,,konfliktus,, nem zárult le, s hivatkozik arra, hogy Grósz Károly elsietettnek nevezte Pozsgay Imre kijelentését és maga is utalt a viták folytatódására. A UPI amerikai hírügynökség értelmezésében az MSZMP ,,azzal fejezte be két napig tartó vitáját, hogy elutasította az 1956-os felkelésről szóló eddigi hivatalos verzió megváltoztatását,,. A UPI jelentőségteljesnek tartja, hogy szombaton a Pravda az 1956-os események ,,középutas,, értékelését sugallta. +++ 1989. február 12., vasárnap 15:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »