|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti választások az erőszak árnyékában (1.rész)
|
Colombo, 1989. február 12. vasárnap (MTI-Panoráma) Alig két hónappal az elnökválasztások megrendezése után, újra a szavazóládákhoz járulhatnak a Srí Lanka-i választók. Néhány nap múlva, szerdán a parlament kétszázhuszonöt képviselőjére adhatják le voksaikat. Sokan úgy vélik, hogy talán ez politikai erőpróba lesz a legkritikusabb az egykoron a Kelet gyöngyszemének tartott szigetország történetében.
A függetlenné válás utáni évtizedekben Srí Lanka azzal büszkélkedhetett, hogy államberendezkedését példásan demokratikus keretek között építette föl. Az országot egyféle váltógazdálkodásban, ám a választások törvényes eszközével a konzervatív Egyesült Nemzeti Párt (UNP) és a középutas Srí Lanka-i Szabadságpárt (SLFP) irányította. A hagyomány 1982-ben tört meg. A széles körű végrehajtói elnöki hatalomra szert tett Junius Dzsajavardene az általános választások helyett népszavazást írt ki: sikerült is újabb hat évre konzerválnia pártja, az UNP számára az 1977-ben megszerzett négyötödös parlamenti fölényt. Az ellenzék a népszavazás napját a demokrácia halálának minősítette. Február tizenötödikén, több, mint egy évtized elteltével, ismét lehetőséget kapnak rá az ellenfelek, hogy a - szerintük a hatalmat önkényes módon bitorló - Egyesült Nemzeti Pártot kiszorítsák a kormányból. Feltéve persze, hogy képesek lesznek rá. Ám ami a legtöbb embert nyugtalanítja a szigetországban: egyáltalán tisztességes lesz-e a választás? Hogy a szavazás kimenetele valóban a tényleges erőviszonyokat fogja-e visszatükrözni? Mert az elnökválasztásokat követő ,,tűzszünet,, csalárdnak bizonyult. Srí Lankát újra elborította a terror hulláma. Január első hete óta becslések szerint közel nyolcszázan váltak a merényletek áldozataivá - köztük tizenhárom választási jelölt. Az ellenzék főerejét képező Szabadságpárt vezetőjének, a hetvenkét éves Szirivamo Bandanaraike volt miniszterelnök-asszonynak az élete hajszálon múlott, amikor egy választási nagygyűlésen (immár másodszor) kézigránátokat vetettek feléje. Bár kisebb sérülésekkel megúszta a merényletkísérletet, nem lehet csodálkozni kifakadásán, miszerint ,,ez nem választás, ez háború,,. (folyt.)
1989. február 12., vasárnap 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|