 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz-interjú (4. rész)
|
Most tehát az az álláspontunk, hogy itt is, mint oly sok más
területen, térjünk vissza az alappozícióhoz, fogadjuk el a tényeket,
a fiatalok, a munkások, az értelmiségiek jószándékú, aktív
részvételét az eseményekben, amelyeket lumpenelemek, s tudatosan
rendszerellenes erők is fokozatosan a javukra kívántak átalakítani.
Most azon, hogy forradalom, vagy ellenforradalom, nem vitatkozunk.
Azon vitatkozunk, hogyan és miképpen lehet pontosabban nyomon
követni azt a folyamatot, ahogyan ebből a felkelésből
ellenforradalom vált.
- Ön egy néhány évvel ezelőtti interjúban azt mondta, sokszor a
véletlenen múlt, hogy 1956-ban valaki a barikádnak melyik oldalára
került, hiszen nem lehetett megállapítani pontosan, melyik a
barikádnak a politikailag helyes oldala. Nekem az a benyomásom, hogy
most az utóbbi időben szellemi barikádok alakulnak ki ez ügyben. És
ha megenged egy szubjektív megjegyzést: mint ha ezek a szellemi
barikádok a párton belül is léteznének.
- Ez természetes. Történelmi léptékű átrendezés megy végbe ma
Magyarországon, s a párton belül is. Én úgy mondtam a Központi
Bizottsági ülésen - természetesen lehet vitatni -, hogy amit ma
teszünk, annak súlya körülbelül olyan, mint azoké az eseményeké,
amelyek 1945-48 között, illetve 1956 és 1960 között Magyarországon
lezajlottak. Arról van szó, hogy egy új, a magyarországi
viszonyoknak leginkább megfelelő szocialista modell megteremtésén
munkálkodunk. Más szóval, ahogy ma divatosan mondják: szeretnénk
teljesen megszabadulni a sztálini felépítmény maradványaitól. Azért
fogalmazok így, mert sok mindent elhagytunk már ebből, de teljesen
nem bontottuk le. S szeretnénk egy olyan szocialista felépítményt
létrehozni, amely elhatárolja magát a sztálini
felépítmény-rendszertől, de meghaladja a polgári társadalom állami
struktúráját és intézményrendszerét.
- Engedje meg, hogy egy szó erejéig visszatérjek 1956-ra. Azt
hiszem, hogy a hallgatók és a nézők nem nagyon bocsátják meg nekünk,
ha nem kérdezzük meg nyíltan és nagyon röviden: volt-e, van-e
Pozsgay-ügy, és ha volt, mit határozott erről a Központi Bizottság?
(folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|