 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz-interjú (3. rész)
|
- Meg fogják kérdezni Öntől, Önöktől: elő lehet-e írni azoknak a
pártoknak, amelyek most meglehetősen nagy számban kezdenek
felbukkanni, és legalitást kérni a maguk számára, hogy a
szocializmust elfogadják?
- Kérem, ha az alkotmányt nem fogadják el, akkor a pártok
legálisan nem működhetnek. Ez ilyen egyszerű.
- Ez azt jelenti, hogy az MSZMP hatalmi helyzetből politizál?
- Nem. Az MSZMP versenyhelyzetből fog politizálni. Ha a
társadalom többségének támogatását meg tudja nyerni, akkor az
kormányzó pozíciót jelent a párt számára.
- Ahhoz, hogy a párt megnyerje a társadalom többségét, egy sor
dolgot tisztázni kell. Nem elég például bizonyos kérdésekben
nyilvánosságra hozni az MSZMP állásfoglalását, hanem tudomásul kell
venni azt is, hogy efölött majd viták lesznek, és nagyon nem lenne
kívánatos, hogy ha a párt és a közvélemény álláspontja bizonyos
esetekben széthúzna egymástól, ahelyett, hogy közeledne. Itt vannak
például az elmúlt néhány évtizeddel kapcsolatos viták, a történelmi
bizottság állásfoglalása, Pozsgay Imrének az az ominózus
rádió-nyilatkozata, ami éppen a 168 órában hangzott el. Nem kell
különösebben nagy fantázia ahhoz, hogy föltételezzem: ezzel
kapcsolatban a viták a Központi Bizottság ülésén tovább
folytatódtak.
- Természetesen, és még tovább is folytatódnak majd.
Tulajdonképpen mi - a Központi Bizottság döntő többsége, mert
szavazásra is sor került ebben a kérdésben - azon az állásponton
vagyunk, hogy vissza kell térni az alapértékeléshez, az
alapfelfogáshoz, amely 1956 után alakult ki, s ami eltorzult az
elmúlt 30 év alatt. Azaz: egy felkelés indult el, amelyben nagyon
sok tisztességes, becsületes, nem a rendszer ellen lázongó, hanem a
kialakult szituációban egyéni helyzetével elégedetlen ember indult
harcba, tüntetett, majd fogott fegyvert a meglévő politikai, hatalmi
csoport ellen. Ebben a folyamatban fokozatosan egyre erősödtek az
ellenforradalmi elemek. Később, az elmúlt 30 évben ezek az
ellenforradalmi elemek tűntek ki, a történetírásban éppúgy, mint a
közgondolkodásban, s váltak a propagandában is egyértelművé.
Elfelejtettük a népi elemeket, azt, hogy sok becsületes,
tisztességes ember nagyon vegyes - és szerintem végig nem gondolt -
szándékkal vett részt az akkori politikai struktúra elleni
fellépésben. (folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 16:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|