 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
,,Törököknek kiáltották ki...,, (2. rész)
|
A másik nagy sérelmük, hogy jó részüknek a sztálini hatóságok
,,adtak nevet,,, és még ma is ezeket kénytelenek viselni. A dolog
hátterében az áll, hogy az etnikailag kevert meszh népesség nagyobb
részben grúz nyelvű, kisebb részben pedig török. Ez a népesség a
XVI-XVII. században keletkezett, amikor Grúzia délnyugati része
török hódoltság lett. A meszhek nagyobbrészt ott maradt törökök,
kisebbrészt pedig a hódoltsági időkben muzulmán hitre áttért grúzok
leszármazottai. A sztálini hatóságok a gyanakvástól elvakultan
figyelmen kívül hagyták ezeket a különbségeket, a meszh lakosokat
egyszerűen mind ,,törököknek kiáltották ki,,, és a grúz nevet viselő
meszhek személyi okmányaiba kitalált török neveket írtak. Ezektől a
nevektől, a hivatalok packázásai miatt, sokan azóta sem tudtak
megszabadulni.
Hasonló a helyzet nemzetiségük bejegyzésével is. Hanyattatásaik
alatt a meszhek a legkülönfélebb nemzetiségek közé soroltattak. A
hivatalok önkénye és zűrzavara elképesztő, viccbe illő eseteket
produkált: van olyan meszh család, ahol az öt gyermeket öt különböző
nemzetiséghez sorolták be a hatóságok, noha mindnek ugyanaz az apja
is, anyja is. Van olyan grúzul beszélő meszh is, akinek a személyi
igazolványába oroszul az van bejegyezve a ,,nemzetisége,, rovatba,
hogy török, grúzul viszont az, hogy kurd. E bejegyzések
megváltoztatására jelenleg nincs mód, mert még hatályos az az
1974-es rendelkezés, hogy a személyi okmányok nemzetiségi
hovatartozásra vonatkozó adatait nem szabad módosítani.
A szovjet sajtóban - a meszhek ügye kapcsán, és attól
függetlenül is - egyre többször merül fel a gondolat, hogy a
szocialista jogállamiságra való törekvés jegyében meg kellene
szüntetni a határsáv intézményét, és minden olyan bürokratikus
szabályt, amely embereket elemi jogaiktól foszt meg - mint például a
meszheket attól, hogy őseik földjére látogathassanak, saját nevüket
viselhessék, és olyan nemzetiségűek lehessenek, amilyennek vallják
magukat. +++
Barta György (Moszkva), MTI-Panoráma
1989. február 12., vasárnap 13:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|