|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
,,Törököknek kiáltották ki...,, (2. rész)
|
A másik nagy sérelmük, hogy jó részüknek a sztálini hatóságok ,,adtak nevet,,, és még ma is ezeket kénytelenek viselni. A dolog hátterében az áll, hogy az etnikailag kevert meszh népesség nagyobb részben grúz nyelvű, kisebb részben pedig török. Ez a népesség a XVI-XVII. században keletkezett, amikor Grúzia délnyugati része török hódoltság lett. A meszhek nagyobbrészt ott maradt törökök, kisebbrészt pedig a hódoltsági időkben muzulmán hitre áttért grúzok leszármazottai. A sztálini hatóságok a gyanakvástól elvakultan figyelmen kívül hagyták ezeket a különbségeket, a meszh lakosokat egyszerűen mind ,,törököknek kiáltották ki,,, és a grúz nevet viselő meszhek személyi okmányaiba kitalált török neveket írtak. Ezektől a nevektől, a hivatalok packázásai miatt, sokan azóta sem tudtak megszabadulni. Hasonló a helyzet nemzetiségük bejegyzésével is. Hanyattatásaik alatt a meszhek a legkülönfélebb nemzetiségek közé soroltattak. A hivatalok önkénye és zűrzavara elképesztő, viccbe illő eseteket produkált: van olyan meszh család, ahol az öt gyermeket öt különböző nemzetiséghez sorolták be a hatóságok, noha mindnek ugyanaz az apja is, anyja is. Van olyan grúzul beszélő meszh is, akinek a személyi igazolványába oroszul az van bejegyezve a ,,nemzetisége,, rovatba, hogy török, grúzul viszont az, hogy kurd. E bejegyzések megváltoztatására jelenleg nincs mód, mert még hatályos az az 1974-es rendelkezés, hogy a személyi okmányok nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatait nem szabad módosítani. A szovjet sajtóban - a meszhek ügye kapcsán, és attól függetlenül is - egyre többször merül fel a gondolat, hogy a szocialista jogállamiságra való törekvés jegyében meg kellene szüntetni a határsáv intézményét, és minden olyan bürokratikus szabályt, amely embereket elemi jogaiktól foszt meg - mint például a meszheket attól, hogy őseik földjére látogathassanak, saját nevüket viselhessék, és olyan nemzetiségűek lehessenek, amilyennek vallják magukat. +++ Barta György (Moszkva), MTI-Panoráma
1989. február 12., vasárnap 13:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|