 |
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
 |
,,Törököknek kiáltották ki...,, (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 12. vasárnap (MTI-Panoráma) - A régi, sokáig kezeletlenül hagyott nemzetiségi sebek apró, de tanulságos példája bukkant fel nemrég a szovjet sajtóban. Egy kicsiny kaukázusi népcsoport - a meszh - történelmi kálváriájáról és mai viszontagságairól, kúsza jogi helyzetéről van szó. A cikkek végkövetkeztetése többnyire az, hogy a demokratizálás, a bürokrácia diktatúrájával való engesztelhetetlen leszámolás a nemzetiségi problémák megoldásában is sokat segíthet.
A meszhek valaha Grúzia délnyugati részén éltek, mígnem 1944-ben
erőszakkal kitelepítették őket. A sztálini vezetés egyik
,,agyrémének,, estek áldozatul. Attól tartottak ugyanis, hogy
Törökország háborúba lép a Szovjetunió ellen, és a muzulmán meszhek
a törökök pártjára állnak.
Messze vidékekre, Üzbegisztánba, Azerbajdzsánba, Kazahsztánba
szállítottak mintegy százezer meszhet. A két hónapig tartó
,,utazás,, alatt, az embertelen körülmények közepette sokan
vesztették életüket. Jóval később, évekkel Sztálin halála után,
elvben megengedték a meszheknek, hogy visszatérjenek szülőföldjükre.
Csakhogy szülőföldjükön - Meszhetiben - addigra már grúz parasztok
rendezkedtek be. A termőföldek szűkös volta miatt a főként paraszti
munkából élő meszh lakosság nem talált magának megélhetést egykori
szűkebb hazájában. A meszhek visszavándorlása Grúziába mindazonáltal
azóta is tart.
A meszhek egy része most a helyükre költözött grúz parasztok
távozását követeli. A grúziai hatóságoknak nincs könnyű dolguk, ha
igazságot akarnak tenni: a Meszhetiben élő grúz parasztokat, illetve
őseiket annak idején ugyancsak erőszakkal vitték oda. Mára viszont
már egy emberöltőt éltek le ott, két nemzedékük vallhatja
szülőföldjének ezt a vidéket.
A visszatérő meszheknek a grúziai hatóságok új településeket
építtettek. Ezek szociális infrastruktúrája lényegesen jobb, mint a
meszheti településeké. Ezen kívül más, időnként furcsa módon is
igyekeznek kárpótolni a meszheket, például felvételi vizsga nélkül
kerülhetnek be gyermekeik a köztársaság felsőfokú oktatási
intézményeibe.
A bürokratikus akadályok és akadékoskodások miatt a meszhek
mégsem érzik magukat igazán kárpótolva. Egyik legnpÁobb sérelmük,
hogy többségük be sem teheti a lábát Meszhetibe, mert ez határsáv,
az odautazáshoz meghívólevél szükséges, egy ottani állandó lakostól.
(folyt.)
1989. február 12., vasárnap 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|