|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
1956 - szovjet televízió
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 9. csütörtök (MTI-TUD.) - A szovjet tömegtájékoztatásban elsőként csütörtök este a Vremja című tévéhíradó foglalkozott részletesebben az 1956-os események megítélése körül kibontakozott magyarországi vitával. A tudósítás, amely egyúttal képet adott a jelenlegi magyarországi helyzetről is, kiemelte, hogy az MSZMP KB pénteki ülését megelőző napokban a téma a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe került.
A beszámoló utalt arra, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja rádiónyilatkozatában - a történelmi albizottság kutatásaira hivatkozva - az 1956-os magyarországi eseményeket népfelkelésként jellemezte. Ez a kijelentés a tudósítás szerint váratlan volt. Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök és más vezetők ezután érvekkel alátámasztva utasították vissza a történelmi tények effajta értelmezését, s azt, hogy ezeket a messzemenő következtetéseket egy ember vonta le és tette közzé a Központi Bizottság helyett, mondotta a tudósító. A vitával összefüggésben a riporter idézte az egyik budapesti kerület pártszervezetének véleményét, amely szerint nem szabad összekeverni a tömegek törekvését és az ellenforradalmárok fehér terrorba hajló cselekedeteit. A szovjet tévé budapesti tudósítója elmondta: Magyarországon aggasztja az embereket, hogy a jelenlegi politikai helyzet és a vezetők közötti nézeteltérés növekvő társadalmi feszültségek közepette alakult ki. - Áremelésekkel, a munkahelyek csökkentésével, a fogyasztás visszafogásával nem lehet megoldani a magyar gazdaság és a társadalom minden gondját - hangzott el a riportban, utalva arra, hogy ez a gondolat hatotta át a fővárosban megtartott szakszervezeti nagygyűlést is. Ezen Nagy Sándor, a SZOT főtitkára határozottan leszögezte: a szakszervezetek a dolgozók anyagi terheinek csökkentéséért lépnek fel. +++
1989. február 9., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|