|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
Bolgár lap a magyar reformról
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. február 5. vasárnap (MTI-tud.) - A gazdasági reform - Problémák és perspektívák címmel Magyarországról közöl cikket a Rabotnicseszko Delo vasárnapi száma. Az írásban a szerkesztőség a lap egyik olvasójának arra a kérdésére válaszol, hogy mi a magyar gazdasági reform lényege és milyen az ország gazdasági helyzete jelenleg. A bolgár sajtóban - amely nem kíséri folyamatos figyelemmel valamennyi szocialista ország belső történéseit - bevett szokás egy-egy olvasói kérdésre válaszolva, utólag foglalni össze e történések lényegét. Múlt pénteken a csehszlovákiai tüntetéseket magyarázta meg ugyanígy a BKP lapja.
A szerkesztőség részletesen szól a magyar gazdasági reform céljairól és eszközeiről, a tulajdonformák, a szocialista piacgazdaság, az árak, hitelek, adópolitika, az értékpapírok és a külföldi tőke szerepéről, illetve a velük kapcsolatos elvárásokról. A bolgár olvasó számára a leírtakból valószínűsödik, hogy Magyarországon az van kibontakozóban, ami célként Bulgáriában is megfogalmazódott már. Idézi a lap Grósz Károly szavait, amelyek szerint a kollektív tulajdonforma megőrzi domináns szerepét, de kiderül az is, hogy magánvállalkozások 500 főig alkalmazhatnak munkaerőt. Bulgáriában ez a határ 10 fő. Szó esik a cikkben - a Népszabadságban megjelent írások alapján - a nehézségekről, a reálbérek és a fogyasztás csökkenéséről, az életszínvonalnak az 1973. évi szintre való visszaeséséről, a fogyasztói árak - főként az állami támogatások leépítése miatti - 15-20 százalékos emelkedéséről, s hogy 1990 után azonban egy dinamikusabb, az életszínvonal emelkedésével is együtt járó fejlődési időszakra lehet számítani. Értesülnek az olvasók a 18 milliárd dolláros államadósságról, majd végül Németh Miklósnak a január 14-ikei budapesti pártaktíván elhangzott beszédéből idéz a cikk arról, hogy az elkezdett fordulatot mind a kormány, mind a lakosság akarja, utóbbi azért, mert a fordulattól életszínvonala javulását, szociális biztonsága erősödését várja, ennek alapjai azonban még nincsenek meg. A Magyarországon végbemenő politikai folyamatokról hasonló átfogó ismertetés bolgár lapokban még nem jelent meg. +++
1989. február 5., vasárnap 10:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|