Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)

Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben.

1956 értékelése

München, 1989. február 11. (SZER, Hazai napló) - Az MSZMP Központi
Bizottsága mintegy 800 ezer párttag nevében vitatkozik arról, hogy
1956-ban népfelkelés, avagy ellenforradalom
tört ki.
    
    Attól eltekintve, hogy ma már a kommunisták egy jelentékeny része
sem tartja ellenforradalomnak, az ország lakosságának többsége
sohasem osztotta ezt a véleményt. És különben is: a demokratikus
szabadságjog nemcsak ma érték. Az volt az 1950-es években is,
szemben a sztálini önkény magyarországi változatával, amely ellen
tört ki 1956-ban - mi is? - ha a forradalom, azaz a
proletárdikatúra a Rákosi-rendszert jelentette, akkor talán még az
ellenforradalmat is vállalni lehet.
    
    Persze tudom, a hatalom mai örököseit nem a szójáték érdekli. Ők
attól félnek: ha elismerik, hogy 1956-ban népfelkelés volt, akkor
az azt leverő rendszer - vagyis saját maguk fölött - kell ítéletet
mondaniuk.
    
    Így hát Kádár János, az MSZMP mai elnöke, 1956. november 1-étől -
amikor elárulta Nagy Imrét - nemcsak a mártírok, hanem a mai
rendszer sírját is megásta.
    
    Ma azonban hallgat. Pedig kihasználhatná a hazai glasznoszty
lehetőségeit. Megszólalását egyre többen sürgetik.
    
    Kádár bukott politikusként kezdte, úgy is fejezi be.
    
    Tamás Gáspár Miklós Budapestről azt mérlegeli, hogy kinek van
szüksége a kádári emlékezésre:
- Azért is szólítják fel erre természetesen, mert hiszen nemcsak
tanúja, résztvevője volt az 1956-os forradalomnak, hanem
résztvevője volt az 1956. november 4-ikével elkezdődött
ellenforradalomnak is, és a későbbi megtorlásoknak is főszereplője.
    
    Továbbá ő volt az az ember, akinek a nevéhez fűződik elsősorban
ennek a rendszernek a felépítése, amely 1956-nak, a forradalomnak
az elnyomásán nyugszik, és annak romjaira épült.
    
    Az, hogy Kádár Jánost felkérték, hogy szólaljon meg - ez két dolgot
is jelent. Az egyik - azt hiszem - egy gyógyulási folyamat. A
múltak bevallása az elsősorban - úgy vélem - a pártnak szükséges,
és azoknak a néprétegeknek és csoportoknak, amelyek a maguk
kiegyezését Kádárral, Kádárékkal megkötötték. Nekik a saját
gyógyulásuk szempontjából, és az újabb demokratikus Magyarországba
való bekapcsolódásukhoz szükségük van erre a gyógyulásra.
    
    Azt hiszem azonban, hogy a közvéleménynek és a népnek az a része,
amely kimaradt a kádári kiegyezésből, annak tulajdonképpen
édesmindegy, hogy Kádár Jánosnak ma mi a véleménye a harminc-
egynéhány évvel ezelőtt történtekről.
    
    Tudom, hogy sok érdekes részletet elmondhatna. Nem hiszem azonban,
hogy döntő volna, hogy megélte-e azt a katarzist, amely titkon a
történelem iránt érdeklődő hallgató és olvasó elvár tőle. +++
    


1989. február 11., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A BM III/II Csoportfőnökség inforemációja alapján január 4-én jelentettük, hogy TÓTH ERNŐ, a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelzője szolgálati idejének lejártával nem tért iszza Magyarországra. A szerv újabb adatai szerint Tóth magával vitte a retjeleszközöket is. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD