|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdaság osztrák szemmel
|
(Simányi Tibor) Amerika Hangja, Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja. Esti híradó) - A magyar gazdasági helyzet osztrák szemmel. Ez a címe Simányi Tibor bécsi munkatársunk jelentésének. - Az osztrák gazdaságtudományi intézetek behatóan foglalkoznak a KGST- államok gazdasági helyzetével, ezen belül pedig különösen (Magyarország helyzetével - annál is inkább, mert Ausztria KGST- kapcsolataiban Magyarország játssza - ha árucsere tekintetében nem is a legnagyobb, de mindenesetre a legélénkebb szerepet. Ez következik abból a tényből, hogy a két országnak közös határa, és 400 éves közös története van. Ezért aztán az osztrák közgazdasági szakemberek igyekeznek minél világosabb képet kapni a mai helyzetről. Ez a kép osztrák jelentésekben nagy vonalakban így fest: A Világbank Magyarországnak eddig 16 alkalommal bocsátott rendelkezésére hiteleket, összesen 1.63 milliárd dollár értékben. Az ország 1982-ben lett a Világbank tagja, és nem csak tőkét kapott tőle, hanem szakértői segítséget is. Az 1.63 milliárdnyi össz- hitelt az ország a következőképpen használta fel: 43 százalékot az ipari fejlesztésre, 32 százalékot a mezőgazdaság részére, 16 százalékot az energiatermelésben, és 8 százalékot a szállító vállalatok számára. A modern gazdálkodásnak egyik alapja a hírek gyors és megbízható továbbítása. A megfelelő telekommunikáció kiépítése a tagországokban a Világbank egyik legfontosabb ténykedése. így aztán a Világbank Magyarországnak is segített különböző projektumok pénzügyi kivitelezésében, ami eddig 1.2 milliárd dollárt tett ki. Mintegy zárójelben meg kell említeni, hogy a Világbankot eddig mint a kapitalizmus fellegvárát átkozza el a kommunista propaganda, jóllehet a bank minden tagjának segít - mégpedig politikai előfeltételek nélkül, és tekintet nélkül arra, tartozik-e az illető ország valamelyik gazdasági- és politikai tömbhöz, vagy sem? Egyetlen kritériuma van a segítségnek: az ugyanis, hogy az illető ország fejenkénti nemzeti jövedelme 2900 dollár alatt legyen. Itt bezárhatjuk az idézőjelet. A Világbanknak tagjai még- Románia és Lengyelország és a tömbön kívüli Jugoszlávia. A Világbank szakértőinek számítása szerint Magyarországon a nemzeti bruttó jövedelem fejenként és évenként az elmúlt évben 2.237 dollárt tett ki. A Világbank leányvállalata az International Fináncé Corporation pedig elősegíti a külföldi invesztíciókat, és közös vállalkozásokat nyugati és magyar vállalatok között. Erre a célra az IFC eddig 53 millió dollárt folyósított. Az IFC segítségével alapították meg az UNIT Bankot, amelyben egy német és egy osztrák bank is részt vállal. Osztrák gazdasági körök nagy figyelemmel kísérik az 1968-óta folyó magyar gazdasági reformtörekvések fejlődését.Tisztában vannak azzal, hogy a reformok következtében átmenetileg csökken az életnívó, nő a munkanélküliség és az infláció. De a világnak nem állhat érdekében, hogy egy olyan reformtörekvés mint a magyar, eredménytelenségbe torkoljon - aminek beláthatatlan következményei lehetnének. Ezért az a nyugati gazdaság kész újabb és újabb invesztíciókra. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|