|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le, és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége miatt nem vesz részt. Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista és ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a hírek szerint korrekt keretek között zajlik. A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre robbantotta ki, amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az 56-os magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly első titkár is bírálta Pozsgay Imrét. Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly ellentétekről is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs veszélyben. A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén rendkívülinek nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés előtt a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|