 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarországi változások
|
Köln, 1989. január 31. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) -
Magyarország számára hasznavehetetlen a szocializmus címmel a
Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: - Az egész országban
meglepetést keltett Pozsgay államminiszter azon kijelentése,
miszerint a magyarországi 1956-os események nem ellenforradalomnak,
hanem népfelkelésnek tekintendők. i
Majd így folytatja a lap: - Úgy tűnik, ez többek között Berecz
központi bizottsági titkárt is érintette, aki egész karrierjét arra
a megítélésre alapozta, hogy az 1956-os eseményeket
ellenforradalomnak kell tekinteni.
A lap aztán arról ír: - Pozsgay azzal indokolta meg az 1956-os
események átértékelését népfelkeléssé, hogy mind a lakosság, mind a
párttagok többségében ennek megfelelő véleményváltozás ment végbe.
Abból kell kiindulni, hogy az 1948-ban önként, vagy nyomás alatt
felvett szocializmus modellje hibás vágány volt. Ez vezetett a
mostani válsághoz is. Nyilvánvaló ennek a modellnek a totális
hasznavehetetlensége.
A lap megjegyzi továbbá: - Pozsgay szerint a magyar munkásoknak
több beleszólási joguk volt az üzemekben a kapitalista időkben,
mint később a szocializmus alatt. Az 1956-os eseményeket ebből a
szempontból is kell szemlélni - írja a Frankfurter Allgemeine
Zeitung.
Végül a Die Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy - idézzük -"Nyers
Rezső, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, lándzsát tört a
magánvállalatok mellett és büntetendőnek nevezte, hogy a kommunista
kormányzatú Magyarországon figyelmen kívül hagyták eddig a polgári
társadalom értékeit".
Majd így folytatja a lap: - Némelykor azt hallja az ember, hogy
Kádár János, az 1988-ban megbuktatott pártvezető környezetében egy
igazi kommunista párt megalapításáról beszélnek. Optimista
becslések szerint egy ilyen párt Magyarországon legfeljebb a
szavazatok 5-8 százalékát tudná megszerezni, feltéve, ha egyszer
szabad választások lennének az országban - fejezi be cikkét a Die
Welt. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|