 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Rakowski - TV-beszéd
|
Varsó, 1989. február 26. (PAP/AFP/Reuter) - A kerekasztal-tárgyalásokon megoldást kell találni a Lengyelország előtt álló valamennyi politikai, társadalmi és gazdasági kérdésre, ami egyáltalán nem könnyű feladat - jelentette ki Mieczylaw Rakowski lengyel miniszterelnök szombaton elhangzott televíziós nyilatkozatában. Mint mondotta, közös nevezőre kell jutni a bevezetendő reform tekintetében, a reform módszereiben, ütemében, ki kell tűzni a parlamenti választások időpontját, s tisztázni kell a választások lebonyolításának módját.
Rakowski szerint ugyancsak tisztázandó kérdés a Szolidaritás
szakszervezet arculatának milyensége és az, hogy a vállalatokon
belül milyen formában működjék két szakszervezet. E kérdés lényege:
olyan feltételek és garanciák megteremtése, amikor Lengyelországban
az új politikai modell kimunkálása közben egymással együttműködik a
szocializmus fejlesztése mellett kiálló összes erő, így a LEMP, a
vele szövetséges pártok és az olyan egyesülések, amelyek sorsukat a
szocialista társadalmi renddel kötötték egybe - hangsúlyozta a
miniszterelnök.
A kormányfő megjegyezte, hogy a ,,kerekasztalnál,, nem
csodatevők ülnek, akik varázspálcájuk beintésével megteremthetnék a
jobb Lengyelországot, beindíthatnák az új, egészséges alapokon
működő gazdaságot. Ehhez valamennyi állampolgár együttes
erőfeszítésére van szükség.
Az ország különböző vidékein kirobbant sztrájkokra térve
Rakowski kijelentette, hogy egyesek ilyen módszerekkel igyekeznek
magasabb fizetéshez jutni. Sztrájkokkal azonban egy lépéssel sem
lehet megközelíteni a kitűzött célokat. E fegyver alkalmazása
következtében csak rosszabodnak a piaci viszonyok, növekszik az
infláció, emelkednek az árak. A kormányfő aggodalommal szólott a
különböző ifjusági-, főleg diákcsoportok által Krakkóban és Varsóban
kezdeményezett utcai rendbontásokról. Az ilyen jelenségek sértik a
közrendet, zavarják a nyugalmat. Az emberek többségét aggasztják az
ilyen kilengések - mondotta Rakowski, majd kijelentette: ,,Ezekben a
napokban sokan tekintenek ránk. Országunk most teszi le az
állampolgári érettség vizsgáját. Hiszek a lengyelek többségének
józanságában, s meggyőződésem, hogy Lengyelország legyűri a meglévő
nehézségeket.,,+++
1989. február 26., vasárnap 10:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|