|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A cserkészmozgalom évfordulójára (2. rész)
|
Robert Powell végül kénytelen volt belátni, hogy a fejlődés feltartóztathatatlan. Olave pedig végre megtalálta hivatását: cserkészcsapatokba szervezett lányokat, asszonyokat. Soha nem tartotta magát a női egyenjogúság harcosának, de saját bőrén tapasztalta, hogy milyen szűk korlátok közé szorították akkoriban a társadalmilag elfogadott normák a lányokat: kézimunka, festegetés, zene, no meg a várakozás a jövendőbelire. Ezért lelkesen üdvözölte a lányoknak azt a törekvését, hogy önállóak lehessenek, fejleszthessék képességeiket, a szűk háztartási terepen kívül is érvényesülhessenek. Olave az angol cserkészlányok vezetőjeként járta a világot, mindenütt csapatokat szervezett. 1930-ban megválasztották a cserkészlányok 1928-ban alakult világszervezetének élére, a cserkészlányok világparancsnoka lett. A fiatal lányok nevelésében szerzett érdemeiért 1932-ben elnyerte a Brit birodalom Nagykeresztjét. Ezzel a cserkészlányok mozgalma udvarképessé vált. II. Erzsébet angol királynő szintén cserkészkedett annak idején, lánytestvérével együtt. Lady Olave-t 1933-ban XI. Pius pápa is fogadta, hogy megismerkedjék a cserkészlányok mozgalmának eszméivel. Robert Baden-Powell 1941-ben bekövetkezett halála után Olave úgy érezte, folytatnia kell, amit férje elkezdett. Ettől kezdve az egész cserkészmozgalom követének tekintette magát. Harminc át szinte megállás nélkül úton volt: afrikai őserdőkben, mocsaras indiai vidékeken szervezett irástudatlanság elleni kampányokat vagy éhező gyermekeknek élelmiszer segélyeket. Irányitása alatt a Cserkészmozgalom szorosan együttműködött az Egyesült Nemzetek két szervezetével, a UNICEF-fel és a UNESCO-val. A hetvenes években Lady Baden-Powell, betgeskedés miatt, már kevesebbet utazott, íróasztalánál azonban lankadatlanul dolgozott, a világ minden pontján voltak fiatal levelezőpartnerei. Azon legyetek, írta nekik, hogy a mainál kicsit szebbé, kicsit jobbá tegyétek a világot. 1977-ben bekövetkezett halálakor megkondultak a Westminster apátság harangjai. Ilyen nagy megtiszteltetésben még a nagyon hírneves asszonyokat is csak ritkán részesítik.
1989. február 21., kedd 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|