 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Az idén újból megnyílik a Soproni Múzeum
|
1989. február 12., vasárnap - Megkezdték az új állandó kiállítás
rendezését a Soproni Múzeumban. Az 1890-ben emelt műemlékjellegű
épület - amely az 1910-es évek elejétől ad otthont a
közgyűjteménynek - három éve nem fogad látogatókat, mivel felújítása
elodázhatatlanná vált. Bezárása után láttak neki külső-belső
megfiatalításához, tetőszerkezetének kijavításához,
fűtésrendszerének korszerűsítéséhez. A múzeumi szakemberek sem
tétlenkedtek addig, amig az építők a házon dolgoztak. Restaurálták
azokat népművészeti, néprajzi tárgyakat, emlékeket, amelyeket a
megszépített múzeumban tárnak majd az érdeklődők elé. Így, amint a
belső felújítás elkészült, hozzáfoghattak az új kiállítás
berendezéséhez.
A múzeum falai között a tervek szerint ez év őszén néprajzi
témájú állandó kiállítás nyílik. A gazdag várostörténeti anyagot
időközben a Storno házba költöztették, ezért a felújított épületben
olyan tárgyi emlékeket is bemutatnak majd, amelyek eddig kényszerű
helyhiány miatt a múzeum raktáraiban porosodtak. Bemutatják az
egykori soproni és rábaközi viseleteket, köztük azokat is, amelyeket
a környező német és horvát nemzetiségi települések lakói viseltek.
Eredeti munkaeszközök, szerszámok segítségével rendezik be azokat a
műhelyeket - például a takács- és a kékfestő-, a szűrszabó és a
kalapos műhelyt - amelyekben a különféle viseleti darabok készültek.
A nézők elé tárják a mezőgazdálkodással kapcsolatos kismesterségek,
egyebek között a kádár-, a bognár-, a kovácsmesterségek eszközeit és
azt a ma már ritkaságnak számított lóhajtotta szárazmalmot, amely
Csapodról került a közgyűjteménybe.
A készülő állandó néprajzi kiállítással két évtizedes
múzeum-hálózat fejlesztési program valósul meg az Ikva-parti
városban. A múzeológia szinte valamennyi részterületét átfogó hosszú
távú koncepció egymást követő lépéseiként nyílt újkori kőtár a
tábornokházban, régészeti bemutató a fabricius házban. Ugyanebben az
épületben vonultatják fel a XVIII-XIX. századi polgári életforma
relikviáit. A helytörténeti anyagot a Storno ház első emeletén, a
Storno familia által gyűjtött gazdag kollekciót a ház második
emeletén tekintheti meg a közönség. Régi szépségében fogadja a
látogatókat a patikamúzeum, a pékmúzeum és a zsinagóga, továbbá a
lábasház, a közgyűjtemény időszaki kiállításainak otthona. (MTI)
1989. február 11., szombat 20:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|