|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (2. rész)
|
Jelenleg több mint 1200 állami és szövetkezeti javítóhelyen, valamint hatezer kisiparosnál vállalják a gépkocsik javítását, karbantartását. A kereslet azonban még mindig túlsúlyban van. 1981 és 87 között 70 százalékkal emelkedtek a javítószolgáltatások árai, s azóta, mint ismeretes, az ÁFA tovább növelte az árakat. A személygépkocsi-állomány gyártmányok szerinti összetétele 1980 óta lényegében nem változott. A gépkocsipark mintegy 94 százalékát a szocialista imporból származó tipusok teszik ki, a korszerű, környezetkímélő, gazdaságosan üzemelő gyártmányok részaránya elenyésző. A kínálat a korlátozott import miatt, valamint a hazai gépkocsigyártás és -összeszerelés híján lényegesen elmarad a kereslettől. Így évente 150 ezer gépkocsit adnak el az országban, s hogy mindez kevés, azt az is tükrözi, hogy a gépkocsira várakozók száma növekvő, ma már meghaladja a 300 ezret. Az idős és korszerűtlen gépkocsipark, valamint a költséges üzemeltetés - az üzemanyagárak hat év alatt kétszeresére nőttek, a 100 kilométerre jutó fenntartási költségek másfélszeresére növekedtek - azt eredményezte, hogy az éves átlagos futásteljesítmény 12 százalékkal visszaesett. Míg tíz évvel ezelőtt egy magyar autós átlagosan évi több mint 13 ezer kilométert közlekedett autójával, ma már csak 10 ezret. A közúti balesetek között szerencsére több az, amely csak könnyűsérüléssel jár; a halálos áldozatok száma az utóbbi években csökkent. A balesetek adatai idényszerű hullámzást mutatnak: júliusban-augusztusban, illetve a hétvégi és a késő délutáni csúcsokban több a baleset. Még mindig nagy számú, de csökken azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeket a gépkocsivezetők ittas állapotban követnek el. A KSH összesítése tavalyi, sok helyütt tavalyelőtti, vagy még régebbi adatokat tartalmaz. A gépkocsiellátás, a szervízszolgáltatás és az alkatrészkínálat azonban az elmúlt időszakban nem sokat változott. Az idén némi bizakodásra adhat okot, hogy a szocialista partnerekkel aláírt áruforgalmi jegyzőkönyvek valamivel több személygépkocsi behozatalát irányozzák elő. A megállapodásokban a partnerek az eddiginél több alkatrész szállítására is vállalkoztak. A hazai forgalmazók is arra törekednek, hogy segítsenek az autósok gondjain, elsősorban azzal, hogy az alkatérszek javításához szükséges kellékeket nagyobb számban kínálják, ezeknek jórészét itthon állítják elő. (MTI)
1989. február 11., szombat 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|