|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Szovjetúnió - történelemvizsga
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 11. szom bat (MTI-tud) - Lőttek a puskáknak a szovjet iskolák történelemvizsgáin.
Hosszab szünet után ismét felújítják a tízosztályos iskolák végén történelemből a záróvizsgákat. Annak idején a felfüggesztés oka az volt, hogy a közelmúlt évtizedeiről szóló történelemkönyvek rosszak voltak, s így helytelen lett volna az abban foglaltak tudását számon kérni a fiataloktól. Mint a Pravda szombaton beszámolt róla, a jövőben teljesen újszerűen bonyolítják majd le a történelemvizsgákat, elsősorban a diákra bízva annak lebonyolítási formáját. Az egyik lehetséges vizsgaforma, amikor a tanuló mintegy húsz átfogó téma egyikét kiválasztja, s tételet kidolgozva ad számot tudásáról. Egy másik lehetőség, hogy kap egy számára ismeretlen történelmi témájú írást vagy újságcikket, s ezt kell tudományos kommentárokkal értékelnie. Végül, ha akarja, vizsgázhat a régi módon, visszaadva a tankönyvből megszerzett ismereteket. Az oktatásügy vezetői mindegyik esetben azt javasolják, hogy a vizsga aktív párbeszéd formájában bonyolódjék le, s abba szabadon kapcsolódhasson be akár iskolatárs, akár meghívott tudományos kutató. A vizsga választott formáját természetesen előre egyeztetni kell a tanárral. A diák feladata bemutatni egész tudományos útravalóját, hogy képet lehessen alkotni olvasottságáról, felkészültségéről. Akadhatnak esetek, amikor a közelmúltról alkotott tanulói vélemény ütközik a pedagógusival. Ilyenkor lehetőséget kell adni a meggyőző érvelésre, a vitára. Jó szereplés esetén egyszerre két érdemjegyet is szerezhet a vizsgázó, egyet történelemből, egyet pedig a társadalomtudományokból. A felkészüléshez elvben bármilyen könyv, lexikon felhasználható. Az új gyakorlat nem utolsó haszna az, hogy a puska helyett a vizsgákon a zsebre nem vágható tudás, látókör, meggyőződés, érvelnitudás veszi át a szerepet. +++
1989. február 11., szombat 09:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|