|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés
|
1989. február 11., szombat - Az alapítólevél és az alapszabály elfogadásával, valamint egy 25 tagú egyeztető bizottság megválasztásával szombaton a TIT természettudományi stúdiójában megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) társadalmi szervezet.
Az elfogadott alapítólevél szellemében tevékenykedők országos szerveződése demokratikusan és mozgalmi jelleggel kíván működni. Fellép a gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok és előjogok ellen, és közreműködik az esélyegyenlőségen alapuló társadalom kialakításában, az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában. A BAL tagjai tudományosan is hozzájárulnak a célként megjelölt társadalmi szerveződés elméleti kimunkálásához, aktuális közéleti kérdésekben nyilvános állásfoglalásokat alakítanak ki, s ezek képviseletére előadásokat, vitafórumokat szerveznek. Alapítólevelükben jelzik, hogy azoknak a szervezete kívánnak lenni, akik társadalmunk jövőjét nem a neosztalinizmus, de nem is a polgári jellegű újkonzervativizmus változataiban képzelik el. Szellemi előzményüknek központi eleme a marxi eredetű kritikai társadalomelmélet, amely bizonyítja az alulról szerveződő társadalmi önkormányzat lehetőségét és történelmi fölényét. Egyben leszögezték az alapítólevélben, hogy a Kelet-Európában s így Magyarországon is az elmúlt évtizedekben folytatott sztálini alapokon álló társadalomszervezés nem igazolható a marxizmussal, sőt ellentétes vele. Megállapodtak abban is, hogy a demokrácia irányában továbbfejlődő politikai intézményrendszer kialakítását fogják kutatni és szorgalmazni. Elméleti és gyakorlati segítséget kívánnak nyújtani egy széles körű társadalmi önszerveződés, közösségi önvédelem és szolidaritás kiépítéséhez, s ebben keresik a kapcsolatot, az együttműködést olyan hazai és nemzetközi csoportokkal, mozgalmakkal, egyesületekkel, intézményekkel, amelyek törekvései közel állnak szándékaikhoz. (MTI)
1989. február 11., szombat 19:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|