 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Történeti konferencia Szigetváron
|
1989. február 11., szombat - Szigetváron szombaton tartotta záróülését az a történeti konferencia, amelyet a város török alóli felszabadulásának 300. évfordulója alkalmából rendeztek. A tudományos ülés munkájában osztrák és nyugatnémet tudósok is részt vettek. A szakemberek a Szigetvárral, a török hódoltsággal és a felszabadító háborúkkal kapcsolatos kutatásaik új eredményeit ismertették. Szó esett a török világ végnapjairól Magyarországon, Bádeni Lajos hadvezér 1689. évi hadjáratáról, a magyar csapatok részvételéről a délvidéki harcokban, Szigetvár kapitulációjáról, a Zrínyiekről. A tanácskozás anyagát kötetbe gyűjtve kiadják.
Valójában hármas ünnepe van Szigetvárnak: a török uralom alóli
felszabadulásának tricentenáriuma mellett két másik kerek
évfordulóról is megemlékeznek most, mindkettő a török dzsámihoz
kötődik. A város főterén álló épület muzulmán és keresztény műemlék.
Szigetvár török parancsnoka, Ali pasa 400 éve emeltette a nevét
viselő dzsámit, II. József császár pedig 200 éve alakíttatta át
barokk templommá, és akkor festette meg Dorfmeister István a híres
Zrinyi-freskót. A hármas évforduló tiszteletére ünnepi hangversenyt
rendeztek a műemléki épületben: a Kecskés együttes korabeli magyar
és török muzsikát szólaltatott meg.
Az eseményre megújult, megszépült a város szívében álló Oroszlán
Étterem, amely nevét a nevezetes oroszlán szoborról - a várvédők
hősiességét szimbolizáló emlékműről - kapta. Baranya egyik
legelegánsabb vendéglátóhelye lett az étteremből, sörözőből,
cukrászdából és szállodából álló Oroszlán. Az étteremben török
vacsoraestet rendeztek az évforduló alkalmából, ironikus utalással
arra a történeti tényre, hogy Szigetvárt azért adták fel a törökök,
mert egyszerűen éhen haltak. A korabeli források szerint a várban
rekedt 7000 ember közül mindössze 600 élte meg a kapitulációt. A
vacsorán török ételeket szolgáltak fel, többek között sztambuli
csirkemellet, szultán kebabot és török salátát, s ez alkalommal
természetesen a kávét is ,,fekete leves,, gyanánt szervírozták a
pincérek. (MTI)
1989. február 11., szombat 18:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|