 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
SZKP KB - agrárpolitika
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 11. szombat (MTI-tud ) - Az SZKP KB közelgő ülésének előkészítésére csütörtökön Jegor Ligacsovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának elnökletével ülést tartott az SZKP KB Agrárpolitikai Bizottsága. Az ülésen - amelyen részt vett Viktor Nyikonov, a PB tagja, a KB titkára, a bizottság alelnöke is - a KB és a kormány több előkészületben lévő határozatának tervezetét vitatták meg. Erről szombaton számolt be a szovjet sajtó, ismertetve a legfontosabb állásfoglalásokat.
A falu szociális helyzetével, a gazdasági kapcsolatok és az
irányítás gondjaival, a tudományos-műszaki fejlesztéssel és a
káderképzéssel foglalkozó dokumentumok az agrárpolitika legfőbb
gondjainak széles összefüggéseit tekintik át. Egyebek között
megállapítják: ahhoz, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást a
falvakból, növelni kell a szociális célú beruházásokat, s bővíteni
kell az e célra felhasználható forrásokat. A falvak elöregedésének,
elnéptelenedésének megállítása nélkül nem hozhatók létre tartósan
együtt dolgozó közösségek.
A mezőgazdasági munka számára meg kell teremteni a legkedvezőbb
szervezeti, gazdasági és jogi feltételeket. Olyanokra van szükség,
amelyek növelik a kolhozok és szovhozok önállóságát. Fejleszteni
kell a belső elszámolás rendszerét, s mindenütt el kell hárítani a
sokszínű termelési formák útjában álló akadályokat. Ide tartoznak a
bérleti és szerződéses formák kibontakozását akadályozó bürokratikus
korlátok is. Olyan feltételek kellenek, amelyek között érvényesülhet
a vállalkozói szellem, a kezdeményezőkészség, s érződik a végzett
munkáért és a termelés bővítéséért való személyes felelősség is.
Ezzel összefüggésben vizsgálták meg a tervezés és az állami
megrendelés gyakorlatának problémáit. A korszerű gazdálkodási
feltételekhez elengedhetetlen az ágazaton belüli árképzés
rendszerének és pénzügyi gyakorlatának felülvizsgálata.
A tudományos-műszaki eredmények gyakorlati hasznosítása nélkül
nem érhető el áttörés, hiszen ma - mint az ülésen megállapították -
a mezőgazdasági munkának mintegy 60 százalékát még mindig kézzel
végzik. +++
1989. február 11., szombat 07:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|