|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az afgán ellenzék tanácskozó gyűlése (1.rész)
|
Rácz Péter, az MTI tudósitója jelenti:
Új-Delhi, 1989. február 10. péntek (mti-tud) - Terepszínű egyenruhás afgán fegyveresek és az iszlámábádi kormány biztonsági szolgálatának az emberei vigyázzák azt az épületet a pakisztáni Ravalpindiben, ahol a tervek szerint pénteken megnyílik az afgán ellenzéki erők által egybehívott tanácskozó gyűlés, a Sura. A szervezők szándéka értelmében a gyűlés küldetése az lesz, hogy kijelölje az átmeneti afgán kormányt, döntsön a kabuli rendszerrel szembeni strat;Ő-I 1 és az ország politikai jövőjéről. Ám igen erős kétségek merülnek fel aziránt, hogy a feltehetően több napig elhúzódó, drámai módon beharangozott tanácskozás egyáltalán fóruma lehet-e az afganisztáni belső béke feltételei megteremtésének és a politikai kibontakozás körvonalazásának. Sok megfigyelőnek az a véleménye, hogy ha valami sikert fel is tud majd mutatni az összejövetel, az eredmény aligha lesz több az ,,ellenkormány,, kikiáltásánál.
Senki sem tudja valójában, hogy az 539 fősre tervezett gyűlésre kiket hívtak meg. A küldöttek listáját nem hozták nyilvánosságra. Két tény azonban bizonyos. Az egyik az, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot kizárták a résztvevők soraiból. A másik pedig az, hogy a tanácskozás küldötteinek zöme - összesen négyszázhuszan - a pesavari székhelyű, szunnita afgán ellenzéki szervezetek (hetek szövetsége) tagjai közül került ki. A szövetség szóvivője a gyűlés előestéjén azt közölte, hogy a kijelölt meghívottak között vannak volt diplomaták, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élő afgán közéleti személyiségek. Állítólag jelen lesznek a tanácskozáson a hét szervezet úgynevezett belső parancsnokai, azaz az afgán földön fegyveresen harcoló csoportok vezetői. Kabulból tizenkilenc ,,jó muzulmán,, részvételére számítanak. A síita ághoz tartozó, iráni bázisu nyolc afgán szervezet nyolcvan főt delegálhatott a Surába. A tanácskozó gyűlés az alapvetően törzsi viszonyokra épülő és klánokra tagodózó afgán társadalom hagyományos döntéshozó fóruma. Tavaly a Nagy Nemzetgyűlés, a Loja Dzsirga keretében választották köztársasági elnökke Mohammad Nadzsibullah-t és fogadták el az ország új alkotmányát. (folyt.)
1989. február 10., péntek 08:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|