 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
1956 - szovjet televízió
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 9. csütörtök (MTI-TUD.) - A szovjet tömegtájékoztatásban elsőként csütörtök este a Vremja című tévéhíradó foglalkozott részletesebben az 1956-os események megítélése körül kibontakozott magyarországi vitával. A tudósítás, amely egyúttal képet adott a jelenlegi magyarországi helyzetről is, kiemelte, hogy az MSZMP KB pénteki ülését megelőző napokban a téma a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe került.
A beszámoló utalt arra, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az
MSZMP PB tagja rádiónyilatkozatában - a történelmi albizottság
kutatásaira hivatkozva - az 1956-os magyarországi eseményeket
népfelkelésként jellemezte. Ez a kijelentés a tudósítás szerint
váratlan volt. Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök
és más vezetők ezután érvekkel alátámasztva utasították vissza a
történelmi tények effajta értelmezését, s azt, hogy ezeket a
messzemenő következtetéseket egy ember vonta le és tette közzé a
Központi Bizottság helyett, mondotta a tudósító.
A vitával összefüggésben a riporter idézte az egyik budapesti
kerület pártszervezetének véleményét, amely szerint nem szabad
összekeverni a tömegek törekvését és az ellenforradalmárok fehér
terrorba hajló cselekedeteit.
A szovjet tévé budapesti tudósítója elmondta: Magyarországon
aggasztja az embereket, hogy a jelenlegi politikai helyzet és a
vezetők közötti nézeteltérés növekvő társadalmi feszültségek
közepette alakult ki. - Áremelésekkel, a munkahelyek csökkentésével,
a fogyasztás visszafogásával nem lehet megoldani a magyar gazdaság
és a társadalom minden gondját - hangzott el a riportban, utalva
arra, hogy ez a gondolat hatotta át a fővárosban megtartott
szakszervezeti nagygyűlést is. Ezen Nagy Sándor, a SZOT főtitkára
határozottan leszögezte: a szakszervezetek a dolgozók anyagi
terheinek csökkentéséért lépnek fel. +++
1989. február 9., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|