|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet kivonulás Afganisztánból - óvatos közel- és közép- keleti reagálások (1.rész)
|
eszes tibor, az mti tudósítója jelenti:
Kairó, 1989. február 9. csütörtök (MTI-TUD) - A szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonásával nagy terjedelemben, részletekbe menően foglalkozott az elmúlt napokban a térség arab és muzulmán országainak sajtója. Az egyes kormányok viszont hallgatásba burkolóznak, a hivatalos és félhivatalos sajtókommentárok is rendkívül óvatosan, közvetett módon foglalnak állást - vélhetően az afganisztáni jövőt övező bizonytalanságok miatt.
Az egyértelmű, hogy a szovjet katonaság távozását a térség kedvezően fogadja, hisz kivonásuk, mint azt a jordániai diplomácia vezetője kijelentette, ,,az iszlám országok kérése is volt,,. Merván el-Kászem egyben hozzátette, hogy a megállapodásban szereplő február 15. előtti kivonulás csak erősíti az új szovjet külpolitika hitelét. Az Afganisztánnal szomszédos iránban Ali Hamenei elnök bölcs lépésként értékelte a csapatok kivonását, hangoztatva, hogy az afgán kérdés valamennyi országot érdekli, s ,,különösképp,, a szomszédokat, akiknek elő kell segíteniük Afganisztán független és virágzó jövőjét,,. Szaúd-Arábia - amely igen nagy anyagi és egyéb támogatásban részesít számos afgán ellenzéki szervezetet - eddig nyilvánosan nem reagált a szovjet katonaság távozására. Hasonló a többi gazdag öböl menti arab állam magatartása, akárcsak a szaúd-arábiai Dzsidda székhellyel működő Iszlám Konferencia Szervezetéé. Szíriában, Líbiában, valamint Libanonban a sajtó nagy teret szentel az eseménynek, de egyelőre itt sincs hivatalos állásfoglalás. Egyiptom kormánya először csütörtökön foglalt állást az ügyben: az Abdel-Megid egyiptomi és Mesut Yilmaz török külügyminiszter tárgyalásai végén nyilvánosságra hozott közös közlemény üdvözölte a szovjet erők kivonását, s támogatásukról biztosította az afgán nép önrendelkezési jogának gyakorlását. Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztetnek az elmúlt másfél évben felgyorsult kapcsolatbővülésre a Szadat idején mélypontra esett egyiptomi-szovjet viszonyban. (Ennek legutóbbi fejleménye a januárban aláírt 620 millió font sterling értékű kereskedelmi forgalmat előirányzó kétoldalú szerződés.) (folyt.)
1989. február 9., csütörtök 17:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|