 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
A Nyugat megszünteti a kereskedelmi korlátozásokat?
|
Washington/Párizs, 1989. február 7. kedd (AP/TASZSZ) - A Szovjetunióval szembeni kereskedelmi korlátozások enyhítését javasolja Charles Vanik volt amerikai parlamenti képviselő, aki 1974-ben Henry Jackson szentárral közösen terjesztette be a róluk elnevezett törvénykiegészítést.
A Zsidó Világkongresszushoz intézett levelében Vanik arra az
álláspontra helyezkedett, hogy a szovjet kivándorlási politika
változása nyomán fel kellene függeszteni a törvénykiegészítés
alkalmazását a Szovjetunióval szemben. (A rendelkezések módot adnak
az átmeneti szüneteltetésre.)
A beterjesztők annak idején ezzel a törvénykiegészítéssel
igyekeztek befolyásolni a Szovjetunió és más szocialista országok
kivándorlási politikáját, az emigrálások engedélyezéséhez kötve a
legnagyobb kedvezmény megadását.
Amerikai sajtóértesülések szerint Vanik javaslatát támogatja a
Kongresszus tagjainak egy jelentős csoportja is, s nem kizárt, hogy
folyó ülésszakán a törvényhozás megvitatja az ügyet.
A nyugati szövetségi rendszeren belül egyébként jelenleg komoly
megvitatás tárgyát képezi a szocialista országokkal szembeni
kereskedelmi korlátozások általános megszüntetésének lehetősége. A
Washington Post szerint a nyugat-európai országok elégedetlenek a
jelenlegi exportszabályozással, mert szeretnének több magas
színvonalú technológiát eladni a Szovjetuniónak. Nagy-Britannia és
más nyugat-európai országok nemrégiben formálisan is
exportengedély-kérelmekkel fordultak a nyugati országok
exportegyeztető bizottságához, a COCOM-hoz, London pedig már a múlt
ősszel javasolta az amerikai külügyminisztériumnak a korlátozások
eltörlését. Az új amerikai kormány kénytelen lesz felülvizsgálni
elődeinek álláspontját ebben az ügyben - szögezi le a lap.
A francia üzleti körök, a Tribune de l,Expansion azt írja, hogy
a nyugat-európai országok egyértelműen és egyöntetűen támogatják a
korlátozások megszüntetését, amihez - a lap szerint - a szovjet
csapatok kivonása Afganisztánból megteremtette az előfeltételeket.
James Baker, az új amerikai külügyminiszter a napokban sorra
felkeresi a nyugat-európai fővárosokat, ahol az illetékesek
tudomására fogják hozni ezirányú törekvéseiket. +++
1989. február 7., kedd 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|