|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Afganisztán - szovjet sajtó
|
Tamássy SSándor, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. február 7. kedd. (MTI-tud) - Február 15-ig, a genfi kötelezettségeknek megfelelően befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból - hangsúlyozzák a keddi szovjet lapok, részletes helyszini tudósításokban, riportokban ismertetve a kivonás utolsó szakaszának kezdetét. ,,Kilenc évig vártunk erre,, - ezzel a főcímmel ír beszámolót az Izvesztyija. Vasárnap az utolsó szovjet egységek is elhagyták Kabult, s hétfőn az Amu-Darja határfolyóhoz, az üzbegisztáni Termezbe érkeztek az utolsó szakaszban elsőként távozó szovjet alegységek. A szovjet sajtó szerint a kivonás megfelelő ütemben folyik, s előreláthatólag február 15-re virradó éjszaka az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt.
A Szalang hágón átkelő csapatok, konvojok előrehaladását lavinák és hóviharok nehezítik, néhol a menetsebesség nem haladja meg az öt kilométert óránként - írja a Pravda, hangsúlyozva, hogy az egységeket nem érte fegyveres támadás. A lavinák ugyan több járművet betemettek, néhány teherautó szakadékba zuhant, de a személyi állományt nem érte veszteség. A Kabul-Termez útvonalon egymást érik az észak felé haladó konvojok, ugyanakkor pedig élelmiszert és üzemanyagot szállító teherautók haladnak délnek, az afgán fővárosba: vezetőik repülővel térnek haza, folyamatosan üzemelnek a légi hidak a szovjet és az afgán városok között. A kivonás útvonalát egyelőre szovjet egységek biztosítják, amelyek az utolsó szovjet konvojokkal együtt térnek vissza, afgán katonáknak adva át a fontos útvonal ellenőrzését. A Pravda beszámolója szerint a ,,Szalang,, nevet viselő különleges afgán gyalogezred katonái veszik át a harcálláspontokat az út mentén. Az Izvesztyija Termezbe érkezett szovjet katonákat szólaltatott meg. A hazatért szovjet katonák szerint konvojukat nem érte fegyveres támadás, igaz, az útvonalat nagy erőkkel bíztosították: az út mentén százméterenként állt PSZH vagy páncélos. Gondot okozott viszont a 20 fokos hideg, a jegesedés. Előfordult, hogy a járművek megcsusztak, eltorlaszolták az utat. A parancs szerint ezeket fel kellett robbantani, s szakadékba lökni, hogy semmi se késleltesse a konvojok haladását, a kivonás ütemét. Kabultól a határig tartó utat három nap alatt tette meg az első konvoj. ,,Az út mentén meg-megjelentek a bandák, szakállas, turbános fegyveresek: vigyorogva ránk emelték a fegyvereket, de nem sütötték el azokat. Minket nem bántottak, de az afgán konvojokat feltartóztatják,, - nyilatkozta az Izvesztyijának Sztanyiszlav Reznyikov alezredes, a hétfőn Termezbe érkezett gépesített zászlóalj parancsnoka.+++
1989. február 7., kedd 09:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|