 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (1.rész)
|
flesch istván, az mti tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:
- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött.
Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük,
hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a
főtitkár szavait ,,Magyarország Európára tekint,, cím alatt. Grósz
és vele együtt honfitársai - állapítja meg - Európán nemcsak a
liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a
hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik.
A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi
belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza:
- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban
a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e
hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg
az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az
országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást
tanusítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A
leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel
ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól,
hogy ki alakít kormányt.
A lap úgy ítéli meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy
a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a
közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kiemelt jelentősége az MSZMP KB
illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a népköztársaság négy
évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar
politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott
állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február
10-ikére összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva
kifejti: (folyt.)
1989. február 6., hétfő 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|