|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Die Welt az MSZMP KB üléséről
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - Az NSZK egyik vezető napilapja, a Die Welt szombati cikkében úgy véli, hogy az MSZMP február 10-ikére összehívott központi bizottsági ülésén nemcsak a felszabadulás utáni időszak, így 1956 történelmi értékelésével foglalkoznak majd, hanem ily módon szóba kerül a párt eljövendő politikai irányvonalának kijelölése is.
Az ülés következtetései iránt az NSZK hírközlésében megnyilvánuló érdeklődésnek megfelelően a konzervatív szemléletű újság is azt mérlegeli: vajon milyen súlyos, mennyire osztja meg a magyar kommunisták sorait a vita 1956 jellegének meghatározásáról. A lap úgy látja, hogy Grósz Károly, valamint Lukács János másként tekint 1956-ra, mint Pozsgay Imre, vagy legalábbis igyekeztek tompítani utóbbi megnyilatkozását. A Die Welt - budapesti keltezésű tudósításában - összefüggést vél felfedezni abban a vonatkozásban, hogy a KB-ülésnek az 1956 kapcsán kialakítandó állásfoglalása egyúttal felvilágosítással szolgálhat majd a rendszer jövőbeni reformkészsége felől is. A KB-ülés feltételezett többféle kimenetelének taglalását a tudósító azzal az előzetes megállapítással zárja le, hogy esetleges nagyobb horderejű személyi következmények belpolitikailag és nemzetközi értelemben egyaránt hatást gyakorolhatnak, netán egyfajta jelzés gyanánt szolgálhatnak. Ugyanakkor a Die Welt gondolatsorában eljut annak feltételezéséhez is, hogy a különböző nézetek felszínre kerülése a történelmi igazság mostani feltárásának folyamatában szorosan összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a társadalmi-szociális viszonyok feszültségével is. A tudósító itt említi meg a hivatalos kimutatások szerint a létminimum alatt élők helyzetét, az inflációt, az áremelkedéseket és az elégedetlenséget. Idézi azt a Magyarországon többfelé hallott megjegyzést, miszerint minél nagyobb áldozatot kér a kormányzat az emberektől, annál jobban próbál megnyitni bizonyos hazafias és demokratikus szelepeket is. E vélemények hangoztatóinak megítélése szerint azonban így megeshet az is, hogy veszélybe kerülhetnek a kommunisták saját maguk által felvázolt reformtervei - írja a Die Welt című konzervatív napilap. +++
1989. február 4., szombat 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|